2005. március 13. Belgium
A gyerekek nagyon izgultak, hisz ez volt az első repülőútjuk. Kettesével ültünk, így mindenki látott valamit az ablakon. Szinte sikítottak, amikor …
A gyerekek nagyon izgultak, hisz ez volt az első repülőútjuk. Kettesével ültünk, így mindenki látott valamit az ablakon. Szinte sikítottak, amikor …
Éjszaka még takarítás, mosás, vasalás. A gyerekeket sikerült időben ágyba dugni, kellett, hogy pihenjenek, a fiuk aludtak is, a lányok …
Eljött az utolsó hét, az utolsó napok. Lassan elfogytak a látogatások, mindenkitől el tudtunk köszönni, akitől akartunk. A lányok …
A következő két hét nagyon gyorsan telt, mindig történt valami, mindig kiderült valami, mindig csörgött a telefon, mindig jöttek …
Alakulnak a dolgok! Időnként úgy éreztem, hogy egyre nagyobb a zűrzavar, rengeteg dolgot kell lezárnia az embernek. Végre megérkezett a …
A második hét is sok meglepetést tartogatott. Eszti azzal állított haza egyik nap, hogy ő megcsinálja azt a tanévet. …
Egy újabb sültkrumplit tunkolok a tartármártásba, és miközben az ízeket élvezem, körbenézek a Place Jourdan-on. Az ember azt gondolná, hogy …
Mint írtam 6 hetünk maradt mindent elintézni, lezárni addigi életünket. Heti bontásban összefoglalom, hogy mi történt az elkövetkezendő hetekben. …
Reggeli után összeszedtük magunkat és elindultunk Charleroi-ba a repülőtérre. Emlékszem nagyon hallgatagok voltunk. Kavarogtak bennünk az elmúlt napok történései, a …
Kialvatlanul, izgatottan, mosolyogva ültünk a reggelinél, alig bírtuk kivárni, hogy 9 óra legyen és telefonálhasson Gyuszi mindenkinek, hogy miként döntött. …