Reggel a kutyik vidáman rontottak ki az ajtón, nem volt semmi gond. Később jött a kutyaüzenet, a szomszéd Spyke megérkezett. Bőszen ugatott a 4 kg-os kiskutya a kerítés másik oldalán, hogy:- Hé fiuk megjöttem! 🙂

Én közben készítettem össze a konyhában az ebédhez valót. Gyuszi ment ki szólni a srácoknak, hogy húzzanak befelé, nem ugatunk itt mindenféle csúnyaságokat a szomszéd kislánynak. 🙂 Nem is volt gond, jöttek is első szóra, én már vártam a szófogadó kutyusokat a jutifalival. Mindenki boldog, csahol. Én meg riadtan látom, hogy Charlie ahová lép egy kisebb tócsa vér marad nyomában. 😦

Gyuszinak szóltam, szaladjon gyorsan. Láttuk, hogy a hátsó tappancsa vérzik. Próbáltuk letisztítani, hogy lássuk mi történt. Bekötöttem neki, de szinte azonnal átázott. 😦 Mikor Gyuszi leszedte a kötést akkor látta, hogy az egyik körme fityeg a levegőben. Szólt is azonnal, orvost kell keresnünk.

Mig Overijse-ben laktunk ott a helyi lapban minden héten benne volt az ügyeletes állatorvos elérhetősége. Itt is kerestem mikor ideköltöztünk a helyi újságban, de sajnos semmi ilyen információt nem találtam. 😦 Csak reménykedtem, nem kell majd. 😦

Hát most kellett volna. Végül Esztikém talált egy olyan számot, amit feltudtunk hívni és azonnal kapcsolták is a hozzánk legközelebb található állatorvost. Gyuszi elmondta mi a gond, mondta délután vigyük. Dehát most vérzik nagyon. Jó, akkor vigyük. Vittük, két városkával arrébb, 15 percre tőlünk.

Tényleg kitört a körme sajnos, tőben. Charlie nagyon bátor volt, pedig nagyon félt. Mindketten az vizsgáló asztal mellett álltunk, ha egyikünk elakart lépni akkor azonnal ment volna. Igy végig simiztük és duruzsoltunk a fülébe. Egyetlen szót nem szólt, meg sem nyikkant. Parancsszóra tette amit Gazdi kért tőle, csak ne hagyjuk ott. Leszedte neki a fityegő körmöt, levágta a szőr a lábáról, hogy lássa a sebet. Látszott, hogy fáj neki, néha elkapta, de meg sem nyikkant. Azt mondta a doki, hogy nem lesz baj! Bekente, bekötötte.

Kapott szurit a fertőzés, gyulladás elkerülése végett, és itthon is kell majd folytatni tabletta formában. 2 naponta át kell kötni a sebet, megnézni. Elmondta mire kell figyelni, elmondta mi jelent gondot és akkor azonnal doki.

Végül még nagyon büszkék voltunk rá, mert bár szó nélkül megengedte, hogy a doktornő megcirógassa (nem szokta engedni idegeneknek), igaz ott voltunk és mindketten hozzáértünk közben. Viszont a jutifalit nem fogadta el tőle sem. Második kínálásra elvette, majd szépen, óvatosan letette a földre és ránézett az orvosra, mintha mondta volna:- Ne haragudj, de nekem a Gazdi megtanította, hogy nem fogadhatok el idegenektől semmit! ❤

Hát igy állunk, vagyis fekszünk.

Nagyon ügyes, mert nem macerálja. Picit biceg, biztos, hogy fáj neki. 😦 Most Gazdival mehet csak ki az udvarra a zacskóba kötött tappancsával még pipilni is.

Szép vasárnapot mindenkinek, nekünk is. 🙂 ❤ Szuuu-szááá, szuuu-szááá … 😀