Mindig is főzőcskéztem, csak most nyoma van. Vagyis eddig is volt, mert szépen felnőttek a gyerekek és nem nagyon panaszkodtak, hogy nincs mit enniük. 🙂 Büszkeséggel tölt el, hogy nemcsak a lányaim, a fiaim is tudnak főzni. Ez direkt volt és nem engedtem belőle. Megmondtam, hogy sosem tudhatják merre megy az útjuk az életben, de enni kell, talán az életüket is megmentheti ha tudnak főzni. És bizony milyen büszke voltam, amikor Dávid fiam nevetve mesélte, hogy tényleg úgy volt ahogy mondtam, szinte a semmiből is tudott finom kaját készíteni maguknak. 🙂 

A lányok főznek, nagyon is finoman. 🙂 Mindig ott sertepertéltek a lábam mellett, sosem zavartam el őket ha főztem. Aztán ragadt rájuk nem csak a liszt. 🙂 Ha meg valamit nem tudnak akkor bátran kísérletezgetnek. Én ennek is nagyon örülök, hogy mernek hozzányúlni a hozzávalókhoz aztán lesz ami lesz. 🙂 

Ugye itt van ez a glutén. Meg a laktóz. Meg a rengeteg allergia. Mikor kiderültek sokan összecsapták a kezüket, hogy te jó ég és mit fogtok enni? :O Hááát, ööö … kaját. Muszáj nyomozni, olvasni, utána járni a dolgoknak, mert mindenre van megoldás ha akarjuk. Ha nem akarjuk akkor sápítozhatunk, hogy milyen szörnyű helyzetben is vagyunk. No ez nem történt meg velem, mert olyan dolgok után derültek ki ezek a fránya allergiák, amik megszabadulása után fellélegezhettünk. Nem esszük azokat, hát nem esszük. 🙂

Remek csoport tagja vagyok. Leginkább lapítok, mert azt mondom jó pap is holtig tanul. De volt mostanában két sorozat amelyekben ételeket kellett elkészíteni. Ugy gondoltam belevágok. Igaz közben eltörtem a kezem még tavasszal, de próbáltam nem feladni. És büszke vagyok magamra, hogy végig csináltam, immár a 2. sorozatot. Meglendítette a fantáziám, sok emléket hozott fel bennem a régi időkből, amikor még Mamikám tanított főzni. Sokat olvastam, kerestem közben is és rengeteget tanultam. Majd elérkezett az idő, regisztráltam a Cookpad-re és elkezdtem feltölteni a recepteket szépen sorban, ahogy elkészültek. Nagyon örültem a sikereknek és először el sem akartam hinni, hogy az én főztöm jó lehet? 

No a lányok kezelésbe vettek rendesen, hogy ezt most nagyon gyorsan felejtsem el, és igen is jó amit csinálok. Teltek a hetek és egyre bátrabb lettem, bár még nagyon messze vagyok attól, hogy lazán feltöltsem a receptjeimet, mert mindig találok bennük valami hibát. 🙂

De inspirál és új utakra visz. Még évekkel ezelőtt elajándékoztam a palacsintasütő gépemet és a tésztakészítőt is. Minek, úgysem kell már az. Nos az elmúlt fél évben mindkettőt újra megvettem, mert a lányoktól nem akartam visszakérni. A palacsintasütőn csudi dolgokat lehet művelni, el sem hinnétek! 🙂 Nincs hét, hogy elő ne lenne véve. 

Mult héten pedig megérkezett a tésztakészítő is. 

Sem Barnus sem én nem vagyunk oda a tésztákért. Próbálkoztam már több félével, de valahogy nem a mi kajánk. 😦 Régen sem volt, most meg … többnyire kukoricából készültek. Minden hónapban rendelem a gm cuccokat interneten, és az ottani listában láttam, hogy van rizs alapú tészta is. Rendeltem, és az mindkettőnknek ízlett. Itt lendült meg a fantáziám, hogy ezt én is megtudnám csinálni itthon. 

Gyuszi egyik nagy kedvence a grízes tészta. Természetesen grízt sem ehetünk, de a jó öreg rizsdara itt is kisegített addig, míg el nem fogyott. Nem tudom itt beszerezni. 😦 Interneten sem. 😦 Ekkor jött az ötlet (köszönöm Kohári Éva ❤ ), hogy kávédarálón daráljam le a rizst. 

Ma eldöntöttem, próba lesz tésztából. 🙂 Elő a gépekkel. 🙂 A rizst ledaráltam, tényleg olyan mint amilyennek lennie kellett. Ugyan úgy megpirítottam, megfőztem, már csak a tészta volt hátra.

Mami mindig a tojások súlyát vette alapul, ahhoz ugyanannyi lisztet tett alapnak és azt egészítette ki amennyit még felvett a tészta, hogy nyújtható legyen. No de a gm lisztek még véletlenül sem viselkednek úgy ahogy a normál liszt, így tudtam ez a mai érdekes főzés lesz. Végül meglett minden. Még ki kell a fiukat tennem pár próbának mire tökéletes lesz 🙂 , és más lisztből is megpróbálom, bár ezt direkt tésztának vettem, de így nagyon drága. A következő a rizsliszt lesz és aztán még van pár ötletem. Pár gyúrás, nyújtás után már tudni fogom melyik lesz a mi tésztánk. 🙂 

A fiuknak ízlett. Még Barnusnak is. Persze sokkal könnyebb, finomabb volt mint egy bolti. 

A lényeg, hogyha szeretnétek akkor követhettek a Cookpad-en. Megtaláltok, kizárólag gm-lm receptjeim vannak fenn amelyekben nincs felhasználva még nagyon sok zöldség, amelyeket mi nem ehetünk. De ez le van írva a bemutatkozásban. Még nem sok, de igyekszem bővíteni, fényképezni, írni. 

A lányok meg már azon füzik az agyam, hogy nyissunk gm-lm éttermet, mert hát Belgium nem jeleskedik ezen a téren. Én meg jót nevettem rajtuk. 🙂