Még mindig sok a virágzó virágom és nagyon sajnálom, féltem őket a hidegtől, a fagytól. Aggódva nézem mindig az időjósok mit mondanak. Aztán tegnap látom, hogy itt bizony lehűlés lesz, október végére beköszöntenek a mínuszok is. 😦 

Idén nagyon fáj ez az ősz, még annyira húztam volna még a jó időt, a melengető napsugarat, a virágzó virágokat, a méhecskék döngicsélését. Igy őszre nagyon sok pillangó látogatott meg minket, egyik szebb volt mint a másik. ❤ Élveztük a kismadarak perlekedését, szinte az egész fa mozgott ahogy csivitelve játszottak reggel és este.

Hiányoznak a kis denevérek is akik minden este itt cikáztak az udvarunk fölött.

Rezső sincs a kisbékánk. Remélem jól van és tavasszal újra találkozunk és pislog rám kíváncsi szemeivel. És várjuk a gőtéket is tavasszal. Még szinte el sem mentek már azt várom, hogy tavasszal újra élet költözzön a kertbe. 

Elkezdtem etetni a madárkákat, mert eltűntek a bogarak is a hűvösebb időben. Natasa is behúzódott téli álomra, majd jövőre újra találkozunk vele. Remélem. Már a hálóját is elvitte a szél, lassan megpucolhatom a konyhaablakot is ahol eddig lakott. 

Bekerültek a kismadarak, tegnap szépen letakarítottuk a ketrecet, kaptak új védőfóliát, hogy védjük a falat a lakásban. Igazából jó, hogy itt pittyegnek, szeretem őket. ❤

Beköltöztek a virágok is amik eddig kint élvezték a meleget, a napfényt. Ilyenkor olyan a nappali mint egy őserdő. 🙂  

Reggel vittük a kutyusokat sétálni, bizony kabát-kesztyű kellett, múlt héten még pulcsi is elég volt. És látom ám, hogy szemben a barikák a deres füvet ropogtatják. :O Ajaj, hát akkor odalettek a virágaim éjszaka. 😥 

Séta után trappoltam is ki, és csodák csodájára nem fagytak meg! Valahogy úgy jöhetett a hideg, hogy a ház felfogta. Igy kaptam még egy utolsó lehetőséget, hogy lefényképezzem és így megőrizzem a szépségüket. Bár megmenthetném őket. ❤ Nézzétek az ide nyár és ősz utolsó szépségeit nálam:

Hogy lehetnek ilyen gyönyörűek? ❤ 

Ó Mami talán büszke lenne rám, ügyesen csipkodtam? 🙂 ❤

Ezt viszont nem. 😦 Valahogy elmaradtam a csipkodással, már hosszabbak voltak és hagytam így nőni, virágozni. Ennek az lett az eredménye, hogy a szél belekapott és kettétörte szegényt. 😦 De még él így is! 🙂

Mikor betettük a rózsalugast alaposan meg kellett metszenem, formálnom a két rózsát, gondoltam na ezen jó lesz ha jövőre lesz rózsa. :O És erre tessék, tele van bimbóval. Nem tudom mennyi fog kinyílni belőle, de most virágzik. Tata jól csináltam? ❤ 

A kicsi tavunk körül is még zajlik egy kicsit az élet. Virágzik a körömvirág és nem tudom milyen fajta az a rózsaszín, de nekem annyira lágy, kedves. 🙂

Tudom, ez az élet rendje, de vérzik a szívem értük. 😦 Annyira szépek, tökéletesek! ❤

Még van aki a felakasztott kaspóban is próbálkozik ❤

 

Tegnap vettem észre, hogy a szomszéd néni tavaszi virágain is bimbók vannak és némelyik ki is nyílt az én sárga tavaszi kankalinommal együtt. :O 

Telik az idő, ősz van …