Észre sem veszed és eltelik! Reggel megnyitottam a facebook-ot és egy video fogadott. Ott ugrált az elején, 33 éve vagytok együtt. 

Ja, 33 éve ilyenkor már feleség voltam. 😀 ❤ 

Akkor, azon a nyáron nagyon sok esküvő volt. Barátok, osztálytársak, ismerősök mondták ki a boldogító igent. 🙂 Aztán a nemet. 😦 Gyorsan végiggondoltam, hogy kiknek is volt esküvőjük és már egyik pár sincs együtt. 😦 Pedig mindenki szerelmes volt és boldog, aztán jöttek a gyerekek. És élte mindenki a mindennapjait. Amik meg már nem voltak jók? 

Most mikor otthon voltunk többen is megkérdezték, hogy csináltuk? Mi a recept? Bevallom őszintén, nem tudom. Egyszer drága Apósom mondta mikor már pár éve együtt voltunk Gyuszival, hogy közöttünk valami megfoghatatlan, különös kapcsolat van. lgen, én is így érzem, ezért írni sem nagyon lehet róla. 

Nagyon sok jó és nagyon sok rossz dolog történt velünk. A sok rossz nem szétzilált, hanem összekovácsolt minket. Mig mások egymásnak mentek hasonló helyzetben mi egymásba kapaszkodtunk. Szerintem ez lehet a nyitja, az őszinte szeretet. Nem tudok másra gondolni. Nekem ez természetes.

Nagyon sokat hibáztunk mi is, mint mindenkinek lenne nekünk is jó pár dolog amit kihagytunk volna az életünkből. De azok is összekovácsoltak, utóbb úgy érzem. 

Aztán ugye jöttek a gyerekek, mint kiderült, nem, nem azért kellett összeházasodnunk olyan gyorsan, mert jött a baba, Gyuszi kimenekített anyám karmai közül, ennyi az egyszerű történet. Én meg? Mondhatjuk úgy, hogy belemenekültem egy házasságba. Mekkora szerencsém volt már! ❤ Hányszor olvassuk, hogy rossz vége lesz ennek. 

Szóval nem tudom a titkot, becs szóra nem. A szeretet igen, az a legfontosabb, amely megőriz, megbocsájt, felemel és simogatja a lelkedet. Az érintés, az ölelés, a sok beszélgetés, hogy ne legyetek magányosak együtt sem. Legyen mindig mit mondani. Pl. az autóban az anyósülés nálunk a csicsergőülés. 😀 Beszélj! No ez a része nagyon nehéz Gyuszinak. 😀 Mindig nevet mikor mondom csicseregjen. 😀 

Nagyon sok lemondás van ebben a 33 évben. És az, hogy ez nem baj. Nagyon sok beletörődés van ebben a 33 évben. És az, hogy akkor ebből hozzuk ki amit csak lehet. Hogy ha el is esünk újra fel tudjunk állni, hogy támogassuk egymást, akár legyőzve a saját kínjainkat. 

Egoizmus? No azt úgy gondolom nem sok tombolt itt a 33 év alatt. Erő és kitartás egymásért, a kis családunk  mellett, az igen! Mert mindig, mindenekfölött a család volt az első. 

Mi sosem hívtuk egymást Apának meg Anyának. Hiszen mi házastársak vagyunk, van nevünk, a gyerekek hívják így a szüleiket. Ez számomra egy fajta intimitás. Bár a férjem nem a nevemen szólít, ahogy azt viszont szeretem, a barátaink tudják ezt. 

Jó az ölelés. Még most is. Mikor megfárad az ember a napi történések után, akkor jó megállni. Ha hazajön a kedves az ölelés mindig ad erőt ha már úgy is érzem elfogyni készül. 

Jó a nevetés! Nem szabad elfelejteni nevetni! Hálás vagyok, hogy még mindig meg tudjuk egymást nevettetni. 🙂 A nevetés gyógyítja a lelket … ezt tanúsíthatom. 

Nagyon sok dolog történt velünk az eltelt 33 évben. De nincs indok, nincs ok amiért ne szeretném a férjemet. Amíg ezt érzem addig jó! 

Szóval nincs titok, nincs megoldás, nincs recept. Van 33 év. Ja nem is, adjunk még hozzá 6 év előzményt. 😀 Hiszen volt egyszer egy 14 éves fiú és egy 14 éves lány, akik bár évekig egymás melletti osztályba jártak, de sosem figyeltek fel a másikra. Aztán egyszer történt valami … ❤ ❤ ❤ … és azóta is történik … ❤ ❤ ❤ 

Illyés Gyula már leírta az életünket, ez a versrészlet rólunk is szól. ❤

Illyés Gyula – Jó érezni

Jó érezni azt, hogy szeretlek
nagyon és egyre-egyre jobban.
Ott bujkálni a két szemedben,
rejtőzködni mosolyodban.

Érezni, hogy a szemeid már
szemeimben élnek és néznek,
s érezni azt, hogy szép, veled szép,
és csak veled teljes az élet.