Mostanában eltüntem. 😦 Sokat jár az agyam, gondolkodom. Gyuszi nem szereti, de úgy látszik most ennek van itt az ideje. 😦 És hát az egész Európán átívelő hőhullám sem segit a hangulatomon, mára 42 fokot jósoltak Belgium egyes részeire. 

Lassan beérnek a zöldségek. A fólia remekül működik, a paradicsom órási és tele van piros fürtökkel. Lekerültek róla az első szemek, mhhh … nagyon finom. 🙂  Levettük az első paprikákat is. Itt sajnos nem lehet kapni olyan sárga húsú paprikapalántát mint Magyarországon, vettem zöldet  kétfélét és egy amerikai paprikát, bár azért nem vagyunk úgy oda. De megértek, leszedtük. 

Délelőtt beszélgettem valakivel, és ujra előjöttek az emlékek. Édesapa. Ő nagyon szerette a paprikás tojást. Nem a lecsót, a hagymán sütött paprikát, ha volt került bele egy kis sonka is, egy kis gomba is. Majd a végén ráütötte a tojásokat, de nem sütötte keményre, szinte kavart rajta kettőt és már kész is volt. Ő így szerette. Én meg igy szerettem meg. 

Hát most került hagyma a hűtőből ami nem a miénk, de lett hozzá saját paprika, paradicsom, sonkát is kotortam bele és gomba is akadt a zöldséges polcon. Került bele házi tojás is Esztikéméktől. Megcsináltam. Megkóstoltam. Nem olyan az ize … 😥 Sosem lesz már olyan …

Aztán eszembe jutott Tata is, miközben a paprikát szeleteltem. De szerintem erről már régebben írtam egyszer. No ő nem a paprikából készített magának sült paprikát, hanem a paprika gerendájából. Volt, mikor bementem a kiskonyhába és csípte a szememet a levegőben terjengő erős illat. Aztán Tata megsütötte és megette. Ha ilyenkor bementem akkor nagyokat sóhajtozott, izzadt rettenetesen. Kérdeztem jól van-e? Szólni nem nagyon tudott, csak mutogatott a kajára, meg hogy jól van. Sosem volt bátorságom belekóstolni abba amit evett. Lehet szénné égtem volna ott helyben. De ő nyögve, sóhajtozva, izzadva de legyűrte. ❤ 

Honnan jönnek ezek az emlékek elő … ? Miért? És sajnos más emlékek is jönnek melyek megrémisztenek, melyektől nem tudok aludni és ugyancsak én éltem át kisgyerekként, sokszor Édesapával … egy másik ember okozta … rémálom … már csak én tudom, hogy az valamikor a valóság volt …