Ha már Kedvesem a magyarországi utunkról írt, hadd adjak hozzá egy kis színeset. Szombat délelőtt Kedvesem az előadásokat hallgatta, mi pedig Vicenttel ki szerettünk volna ruccanni valahová. Az első ötlet az volt, hogy megnézzük a pálinkafőzdét a Sreiner tanyán – Vincent határozott érdeklődést mutatott a gondolatra –, de sajnos éppen nem tudtak fogadni látogatókat.

Második választásunk a Bory vár volt Székesfehérváron. Ismerjük be, férfiak számára kevésbé vonzó úticél, de ha a pálinkafőzde nem jön össze, kultúrális programnak kiváló.

Bory Jenőről és családjáról, valamint magáról a várról sokkal jobb összefoglaló található a weboldalukon, mint amit én tudnék írni a rövid látogatás alapján, ezért inkább álljon itt egy képriport.

Annyit talán mégis előre bocsátanék, hogy érdekes volt látni egy művész (festő és szobrász) házaspár életét és munkásságát azon a helyen, ahol éltek is. A hely nem a szokványos vár, amelyet a határok védelmére építettek, hanem önmagában is egy múzeum, ami legnagyobb részt a Bory házaspár munkásságát mutatja be. Tele van szobrokkal és festményekkel, amelyekből ennyit nem lát az ember egy helyen más várakban.

Ezer szó helyett hát egy csokornyi kép (klikk a nagyításhoz):