Két hete olyan meleg volt, hogy majdnem elő kellett keresni a rövidgatyókat a szekrények aljáról. Mondtam én, hogy hát igen, szuper meg minden, de akkor sem normális dolog, hogy februárban 18-20 fok legyen. Lesz ennek még böjtje, úgy éreztem. 😦 

Aztán jött a lehűlés, nem vészes, talán majdnem olyan, mint úgy általában itt Belgiumban. Hűvöskés egy kis esővel. 

Bő egy hete szél urfi tette tiszteletét itt és annyira jól érzi magát, hogy el nem menne. Közben elkezdett esni az eső és esik, és esik és ömlik is néha, hogy változatos legyen. 

Az a fényes az udvaron az állóvíz. A srácoknak nincs is kedvük kimenni, botorkálni a vízben. Mert bár a goldik szeretik a vizet, kivéve a mieinket. 😀 Még a pocsoját is elkerülik nagy ivben! 😀 Ha fúj a szél akkor meg azért sem akarnak kimenni, Sam úgy viselkedik mint aki vak, becsukja a szemét és csak kukucskálva közlekedik. Vagy inkább nem is. 🙂 Szóval hamarosan elkezdjük árulni a jegyeket az iszapbirkózásra, jobb híján Brunó és Jack fog megmérkőzni egymással. 😀 

A kerti tó szép lassan, de biztosan megtelik. Már hetek óta ki szeretnénk takarítani, de hétvégén nincs olyan idő, hét közben meg hozzá nem kezdek egyedül! És ugye még ott vannak a kis gőték. Fogalmunk sincs mi lesz velük? 😦 Valaki nincs az olvasók között gőteszakértő? Adhatna tanácsot!

A kerítésről a takaró nádat megbontotta a szél és szépen, komótosan le is szedte majdnem az egészet. Csak úgy repkedett a 90 km/h-ás szélben az egész. Ahogy látom nem sérült meg, de jó lenne visszatenni a helyére, egyedül nem tudom, a hétvégén még mindig szakadó eső lesz, igy fogalmam sincs mikor sikerül visszarakni.

A virágok elkezdtek nyílni ahogy látszik a képen is. A kert végében virágzik az aranyvessző, rügyet bontott a körtefa is, szerintem az első napsütésre ki fog virágozni. A málnán is sorakoznak már a megduzzadt rügyek, készülődnek a tavaszi napsütésre.  

Az egy szem megmaradt puszpángunkat is ki kell vágni, először azt gondoltuk, hogy nem találták meg mégsem a lepkék, de most néztük és de. A garázs mellett végig a feljárón pár hete vágták ki a fiúk, oda is kellene valami helyette, valami zöld, valami tartós. Ötletünk sincs. 

És ha megjön a tavasz akkor elkezdjük itt a fenti rész átszervezését, egy kis pihenő, virágzó helyet találtam ki kertecskével, paddal a tó mellett. Kellene még fa, meg virágzó bokor. 

Szóval itt van március közepe, kellene most már lassan a jó idő, hogy a sok tervet tettekre válthassuk. Már nagyon várom. 🙂