Talán többen emlékeztek akik olvassák a blogot, hogy nagyon szomorúan és betegen telt a tavaszunk. Barnus kórházba került és ekkorra már teljesen magára maradt csak a családja állt mellette. Akkor kikeseregtem magam ezen, őrlődtünk eleget az emberi közönyön.  😥 

Nem az én érdemem, nekem eszembe sem jutott volna, ha eszembe jutott volna esetleg akkor meg kérni sem mert volna ilyet, de drága blogbarátnőm Macs kitalálta, hogy lehetne Barnust felvidítani, támogatni. Ment a felkérés mindenfelé, küldjetek egy képeslapot Barnusnak! ❤ 

Még a kórházban volt, amikor megérkeztek az elsők.

Nem mondtam neki semmit, csak odaadtam. Nem kérdezte honnan, elfogadta jó szívvel. Kibontotta, elolvasta, mosolygott. Milyen jó is volt ezt látni, talán sokan nincsenek is ezzel tisztában. 😦 Egy jó szó, egy kis kedvesség, egy gondolat. Csak ennyi. Annak aki adja talán csak egy pár perc, talán nem is jelent olyan sokat, de aki kapja annak ezek a pillanatok bizony a reményt jelenthetik.

Miért nem nagy szavak ezek? Mert a fiam szavai, mikor már itthon volt és jöttek és jöttek a levelek, a csomagok. Szépen felbontotta őket, megmutatta, megkérdezte ő ki aki ilyet irt neki, ki ez a kislány aki rajzolt, és ez a pici fiú? Kapott csomagokat, olyanoktól is, akiknek inkább kapni kellett volna, de a szívnek nem tudtak parancsolni. Kapott Amerikából, Kanadából, Ausztráliából, Németországból, Ausztriából, Angliából, nagyon sok jó kívánságot innen Belgiumból. Egy kedves barátom kiírta a belga csoportomba. Én nem tettem volna, meg is lepett vele, majd utána az a túláradó kedvesség lepett meg, amit Barnus kapott a csoportom tagjaitól. Hetekig érkeztek a levelek, elolvasta, megölelte és felment az emeletre a szobájába, azóta is kincsként őrzi őket. Egyszer megfordult és visszanézett:- Anyuci, vannak még jó emberek … 😥 ❤

Nem szeretnék senkit kiemelni, Macs-nak azért köszöntem meg, mert az ő ötlete volt és hálás szívvel gondolok rá e miatt is! És köszönöm mindenkinek, aki mosolyt csalt és csal mai napig Barnabás arcára. Köszönöm, hogy vannak még jó emberek! ❤

JÓSÁG főnév -ot, -a (csak egyes számban) Általában a jó melléknévvel kifejezett tulajdonság, minőség.
A társadalmi élet, az emberiesség követelményeinek, az erkölcsi igényeknek való megfelelés; szeretetből fakadó barátságos jóindulat, gyengédség, együttérzés; szíves, előzékeny, segítőkészség.