Tegnap este meglátogatta a doktornő Barnabást és vitt neki ajándékot is. 🙂 Két lila kapszulát, az Orkambit. Beszélgettek, megvizsgálta, majd megbeszélték, hogy minden nap menjen fújni, ha jók lesznek az értékei, akkor haza fogja engedni. Annyira odafigyel a gyerekek lelkére is, most tudja, hogy nem erősködhet Barnabással, túl sok ez most neki, az utóbbi sok hónap szomorúsága nehéz teherként nyomasztja. Tudja az orvos, hogy most nem az erősködés ideje van. Katinkának például soha nem mondott ilyet, hogyha javulnak az értékek, akkor hazamehetsz. Barnus iszonyatosan behúzta most a féket, látványosan és bizony kilométerekre tehető az őt körül vevő falak mérete. 😥 Egyszer ez az orvos mondta nekünk, hogy előbb a lelket kell rendbe tenni, utána jöhet a test is. És örülök, hogy nem csak beszél, hanem úgy is tesz. Ettől lesz jó kapcsolat a beteg és az orvosa között, ettől lesz őszinte minden szava. 

No de mi is történt tegnap? 

Sem előző este, sem tegnap délig nem volt hajlandó senkivel beszélni csak velem. Meg is mondta, hogy nem akar beszélgetni, hagyja mindenki békén. 

Eléggé kirángatta őt az a tény, hogy fél egykor nyílt az ajtaja, és édesapja mosolygós arccal betoppant hozzá. Elmentek együtt ebédelni, jót beszélgettek, kibeszélte magából a keserű magányát mely már hónapok óta tart. Rettentően nyomaszthatja ez őt, Barnusról tudni kell, hogy nem egy szószátyár fajta de most csak mondta és mondta. Ritkán beszél, de akkor oda kell figyelni arra amit mond. Jó volt, hogy beszélt az apukájával ezekről, talán egy kicsit meg is könnyebbült. Meg hát telepocakkal sokkal szebb a világ! 🙂 

Később irt is nekem, hogy képzeljem másik szobát kapott és ez sokkal jobb, és mennyire örült Apucinak, mekkorát ettek együtt, voltak boltban, kapott finomságokat. És szóltak neki, délután megy hozzá Knoop az orvosa.

És csodálkozásomra jó pár óra múlva megszólalt a telefonom! Felhívott végre, hallhattam a hangját! Ott járt az orvos. Az első, hogy vitte az Orkambit, ott van nála. Sokat beszélgettek, részletesen elmondott neki mindent a gyógyszerről, majd arról mit tapasztalhat, mire kell figyelnie. Reggel 2, este 2, szigorúan kajával. Megbeszélték az árnyoldalakat és a jó dolgokat is. Azt gondolom, hogy most pont az történhet, hogyha jó és hatékony a gyógyszer akkor látványos lehet a javulás. ❤ 

Hallottam a hangján, hogy bizakodó, de helyén kezeli a dolgokat, tudja, hogy lehet, de nem biztos. És ez nagyon-nagyon fontos!!! 

Mi pedig este elmentünk egy másik nagyon fontos dolgot elintézni végre. 🙂

Rohantunk a kórházba, de már nem engedtek fel minket, viszont ekkor tudtam meg, hogy másik meglepetés is érte Barnust, hiszen egyszer csak Katinka mosolygó buksija nézett rá az ajtóból. Persze elhalmozta kedvenc finomságokkal, jókat beszélgettek, nevetgéltek (mi mást lehet csinálni egy szerető testvér mellett? 🙂 <3).  Így aztán felhívtam és hallottam ahogy beszél  mosolyog. ❤

Este kicsit nyugodtabbak voltunk már. Az idegeim pengeélen táncolnak, így nem ajánlom senkinek, hogy be merjen szólni nekem, mert igen könnyen megkaphatja mindenki a véleményemet sok dologról!!! Az meg hogy állandóan sírok mindenen már fel sem tűnik. 

Ma akkor bizakodjunk kicsit! Nagyon! Segítsetek! ❤ ❤ ❤