Egy hete suliban! 🙂 Kicsit féltünk, Barnus a suliban, én itthon. Hosszú idő után bemenni a régi helyre, hosszú idő után találkozni újra az emberekkel, hát nem könnyű! 

Rengeteg a beteg mindenfelé, de most nagyon jól bírja Barnus, egyelőre. Pár napig vittem és mentem érte, mert nagyon köhögött, és nem tudtuk, hogy a szmog-e a ludas, ami előző héten már nagyon nagy volt Brüsszelben, de pénteken már elment busszal, azt mondta nem lesz baj. 

Köhögés meg van, talán kevesebb, de alakulunk. Már nem panaszkodik, persze ez nem feltétlenül jelenti, hogy már jól van. 😦 Tudom én. 😦 

Most ez egy rövid időszak, hiszen a héten már csak két napot mennek, de legalább visszament, megy a dolog, januártól pedig teljes erőbedobással trappolunk előre, remélem. Közben meg fog érkezni is a gyógyszer amire annyira vágyunk, talán segíteni is fog és akkor sok területen megváltozna az egész család, de legfőképpen Barnabás élete. 

“A régi klisék még mindig a legigazabbak. Az idő minden sebet begyógyít. Van fény az alagút végén, még ha nem is látjuk. És a “minden rosszban van valami jó” most akciós. A szavak, még ha csak időnként is, de felszabadítanak.”
                                                                                  Matt Haig