Esztikém drága mindig oda figyel az emberekre, ha lát vagy hall valamit amit a másik szeretne, akkor azt szépen elraktározza magában, a kellő időben pedig elő veszi.

Karácsony este emlékszem csak szépen bontogattam az ajándékomat amit Esztike nyomott a kezembe. Kis dobozka. Kinyitottam, két lap volt benne szépen összehajtogatva. Mindenki megállt, nézték most mi lesz, miként fogok reagálni? Szépen lassan széthajtottam a lapokat, és még a lélegzetem is elakadt. Két jegy volt benne Andre Rieu koncertjére. Persze potyogtak a könnyeim, hogy ilyen velem megtörténhet? Tényleg? Ott lehetek?

 

Szeretem a komoly zenét, ha takarítok, vasalok, akkor többször is be szoktam kapcsolni a tv-n a YouTube-ot, néha odanézek, néha csak hallgatom, jól esik, megnyugtat.

A jegy február 27-re szólt, az elmúlt szombatra. 🙂 Ez a koncert tavaly novemberben lett volna, de elmaradt a párizsi események miatt, így jutott hely most nekünk is Hasselt-ben.

Mit is mondhatnék? Gyönyörű élményben volt részünk! Soha nem fogjuk elfelejteni, egy életre szólt az biztos! 

Óriási csarnokban volt a koncert, rengeteg emberrel, fiatallal, időssel. Szépen kialakított sorok, helyek. A pódiummal szemben elkülönített helyen voltak a mozgáskorlátozottaknak kialakított helyek, tolókocsival, kis kocsikkal tolták fel őket oda a barátok, ismerősök. 

A színpad jó messze volt, így a zenészekből nem is láthattunk volna semmit, ha nem lettek volna két oldalon óriási kivitetők. De így élvezhető volt minden perce az előadásnak, koncertnek.

Nagyon jó kedvű népség vette körül Andre Rieu-őt. 🙂 Megnevettették a közönséget, kommunikált velük, játszottak és játszattak! 🙂

És hát a zene! Jaj, hát csodálatos mikor annyi hangszer egyszerre megszólal, nekem mindig potyognak a könnyeim! ❤ 

Én azt hiszem soha nem vettem volna magamnak ide jegyet, eszembe sem jutott volna, de más megtette helyettem, hálás köszönet érte a kicsi lányomnak, Esztikének. Meg Gyuszinak, hogy azonnal megvette a másik jegyet, hogy elkísérjen. 🙂 És ami a legjobb lett a végén, hogy Gyuszi teljesen odáig volt meg vissza, annyira tetszett neki. 🙂 

Vannak ezek a bakancslisták. Nekem nincs. Vagyis talán képzeletben. Ez nem lett volna rajta, mert eszembe sem jutott volna ekkora nagy kívánság. Milyen jó, ha az ember időnként a szívével gondolkodik. ❤ ❤ ❤

Egyszer szeretnék felülni Londonban az óriáskerékre. És ennyi. Ez az én kivánságom, más nincs is nagyon, csak legyen mindenki jól, egészségben! Ettől többet, nagyobbat ugy sem kivánhatnék soha. ❤