Nem könnyű heteken vagyunk túl. Sajnos sikerült benyelni egy vírust a családba. Hogy hol is kezdődött nem tudom. Végig is ment majd az egész családon, mivel sokan vagyunk, eltartott jó pár hétig.

Először Axika, majd a lányok, de rajtuk nem jött ki rendesen, csak fáradtságot, kis náthát hozott meg kedvetlenséget. Mint mikor érzi az ember, hogy bolyong benne a betegség. Talán a sok zöldség-gyümölcs és a vitaminok amit elfogyasztanak? Ki tudja?

Aztán Dávid csapott a lecsóba, de hozzá híven rendesen. Hirtelen rátörő láz 3 napig, csak borogatással tudtuk elhúzni az időt addig, míg a következő lázcsillapítót be lehetett venni. Mire elvonult a láz, már jártányi ereje sem volt, viszont maradt itt nekünk jó kis arcüreggyulladás. Két hétig volt beteg. 😦 De hogy teljes legyen a boldogság, közben Barnus is beteg lett. Jött a láz, a gyengeség. Rettenetesen aggódtam, hogy nehogy ráhúzódjon a tüdejére a virus. Inhaláltunk, csináltuk a kezeléseket és próbáltam belerimánkodni pár falat kaját a gyógyszerek és a lázas állapotok között. Mit mondjak, három hét után már bazi fáradt voltam, Barnus sajnos belealudt mindig a lázas állapotba, nem ébredt fel, így éjszaka is figyelni kellett rá. 😦 

Na de túl éltük! 🙂 Ezt is!:) Voltunk persze orvosnál, azt mondta nem influenza. Jó, rendben! 

Mikor már éppen vettem volna levegőt, hogy akkor jól van, vége, senki nem beteg, akkor Katinkám hívott  a múlt hét közepén, hogy nem érzi jól magát. Persze rohantam érte. Először megpróbált itthonról dolgozni, de aztán feladta. 3 napig aludt, szedte a gyógyszereket, az aloét. Ő nem lett lázas, hanem teljesen lelassult a beszéde, a mozgása. Tegnap mikor jött ebédelni, akkor volt az első nap, hogy láttam, gyógyul teljes gőzzel. 🙂 Még szombaton is olyan érzésem volt, mintha lassított felvételt néznék amikor őt figyeltem. 

És hát itt is vagyunk a mai napnál, szerencsére én nem lettem beteg és Gyuszi sem, legalább volt aki ápolja a betegeket.

Mikor picik voltak és akkor voltak betegek, azt is nehezen viseltem. 😦 Most, hogy már mind nagyok, hát nem lett könnyebb. 😦 Dávid kész felnőtt, és mikor fekszik mint egy darab fa, lázas pírral az arcán, na az sem könnyebb. Barnus is már 16 éves, de érte meg állandóan aggódom a cf miatt és riadtan nézem most mi lesz? Szerencsére eddig a félelmeim nagyobbak voltak, erős, stram kispasi. 🙂 

Remélem 8-án is az lesz, ha nem lesznek jók az eredmények, akkor kórházba kell mennie, már előre szólt a doktornő. 😦 😥

Azt meg nem is tudom miért gondoltam, hogy megérti mindenki, hogyha  a gyerekeim betegek akkor nekem nincs már másra agyam. 😦 😦 😦