Mikor a gyerekek picik voltak, akkor mindig úgy időzítettem a takarítást, hogy az ő pihenő idejükre essen. Mikor már nagyobbak voltak és nem aludtak, akkor kikiáltottam csendes pihenőnek azt az időszakot (Dávid de utálta 🙂 ), könyvet nézegetni, színezni, mesét nézni kellett (szegényeknek 🙂 ).  Mára ez megszűnt ugye sajnos, akkor takarítok amikor senki két lábú nincs itthon, délelőtt.

Na de itt vannak a négy lábúak!!! 🙂 Nézzétek csak:

Már a kicsi is megtanulta, ha előkerül a felmosó, akkor nem lábatlankodunk, nem követjük a gazdit, hanem gyorsan húzunk a helyünkre! És akkor csönd van és béke! 🙂 Csendes pihenő … 😀 ❤