Elérkezett a szombat reggel, már 7-kor felkeltünk mindannyian, nagy volt az izgalom. Persze csak a részünkről, a kutyiknak fogalmuk sem volt hová megyünk. Kicsit aggódtunk is mit fog szólni Charlie, nem-e lesz hiszti. Aztán eszembe jutott, hogy vigyük el támogatásként Sam-et. Mindkettőnek jót fog tenni, Charlie örülni fog, hogy ott lesz jóbarátjaapukájatestvére, Sam meg szokja a közeget, hiszen egy hét múlva ő fog következni, szombat délután őt hozzuk élete első pancsijára (na az érdekes lesz!!!). De bíztam nagyon Charlie-ben, hogy ha ott lesz a gazdi, akkor nem lesz semmi gond, baj, cirkusz. És akkor most fényképes összefoglalónk következik! 😀 😀 😀

Megérkeztünk, itt még nagy volt a kíváncsiság, vajon hová megyünk? Apuci mit csinál ott hátul? 🙂

Igyekezzél már Sam, én is ki szeretnék végre szállni, nézd Apuci nekünk magyaráz valamit. 🙂

Hát mit vétettem én? Hát hová hoztatok engem? Mit csinálnak itt velem?

Apuciiii, ezt nem hiszem el! Vegyél ki! 😀 
Jaj, mi ez a zúgás? Meg meleg? Jaj mi vár még itt rám? 😀Hééé, te mit csinálsz ott hátul? 😀Nem is érdekeltek, inkább nézem milyen kutyik mászkálnak kinn az utcán! 🙂 
Azt mondják mindjárt kész, de már az előbb is ezt mondták! 🙂 Szép lettem legalább? 😀 (Az a vigyor! 🙂 )
És végre otthon, a jól megérdemelt játék:
Utána munka, mert valakinek elgurult a gyógyszere, a játéka, becsúszott a kábele, és közösen mindent jobb csinálni, mert legalább dupla ideig tart így és különös dolgok is előkerülhetnek a szekrény alja alól. 🙂 😀 ❤