Nem, nem, nem költözünk! Isten mentsen meg tőle még jó ideig!!!
Kicsi ez a lakás, illetve nem, csak kevés a szoba. A régi házban minden gyereknek volt külön szobája, itt a fiuk együtt vannak egy kicsi szobában, Dávid dolgai, terepasztala, szerelős cuccai a garázsban voltak fölhalmozva. Szó szerint! Időnként rendesen ösvényt kellett vágni, illetve pakolni, hogy a garázsajtóhoz juthassak, ha onnan kellett valami. Ez már tarthatatlan volt!
Néztem kiadó garázsokat. Amit találtam az messze volt és drága. Ez sajnos nem megoldás. Van itt ahol lakunk egy vállalkozás, konténereket lehet bérelni különböző méretben, de elakadt a lélegzetem is, hogy mennyibe kerül egy ilyen bérlése. Én azt hittem, ezek olcsóbbak, megfizethetőbbek. És hogy sokkal több van belőlük Belgiumban. De nem. Már éppen kinéztem egyet Zaventem-ben, hogy megnézzük, úgy gondoltuk, hogy az a 10-15 km még belefér, nem távolság, amikor robogtunk a kutyaiskolába és megakadt a szemem egy táblán, ami azelőtt nem volt ott.
Mivel már hetek óta kerestem az interneten a lehetőségeket, egyből tudtam, hogy ez valami raktározó hely emblémája lehet:
Elmentünk, hogy szétnézzünk, de mikor kijöttünk akkor már egy óriási fa doboz boldog bérlői voltunk. Megmutatom:
Ez egy óriási raktár lehetett valamikor, most felújították, kitakarították, majd elkezdték bepakolni a különböző méretű, bérelhető fa konténereket.
Tőlünk kb. 5 percre van, de csak akkor ha nagyon lassan megyünk, első bérlőként kaptunk egy szép tiszta dobozt, megfizethető áron. És feneketlennek bizonyult, aminek nagyon örültünk. Egy szombati napra összecsődítettük a gyerekeket, kocsikat és pakoltunk, válogattunk, dobozoltunk, költöztettünk.
A garázs szépen kiürült, láb került újra a terepasztal alá, előkerültek a kincses dobozok is, napokig csak azt hallottam a garázsból, hogy jaj ez is meg van? 🙂 De jó, erre már nem is gondoltam! 🙂 Vagy ha nagy csönd lett, akkor besompolyogtam és láttam, hogy Dávid mosolyogva pakol ki 5-6 éves emlékeket. 🙂 Beleolvas, megforgat mindent, majd mesél és mesél, hogy mikor kapta, mi volt ez, ki volt ez és miért is olyan fontos. 🙂
Gondoltam megírom ezt, mert ha másnak is szüksége van tároló helyre, akkor ez itt van, új, közel van Brüsszelhez. Ha valakinek arra van szüksége, akkor még azt is megteszik, hogy a konténert elszállítják a lakására, ott belepakol, ők meg elhozzák ide a raktárba, tehát nem kocsi függő az egész.
A képen látható autókat különböző méretben ki is lehet bérelni, ha valakinek költözéshez szükség van rá. Ha jól emlékszem van liftjük is.
Tehát ez egy jó kis hely itt Overijse-ban, megérkezett a WeStore. Rákattintva látható, hogy autók tárolásával is foglalkoznak. A dobozodba meg bepakolhatod akár a rézderelyemetélőt is, ahogy Gyuszi fogalmazna. 🙂
... szemünkben a világ ... Belgiumból 
Szeretem a blogotokat…! Tegnap fedeztük fel. Kérdésem a két beteg gyermetekkel kapcsolatos mégpedig
hogy járhattak-e iskolába a kiköltözésetek után, és mi van most velük. Milyen lekötöttséget kívántak meg egyikőtök ill. mindkettőtöktől
a betegségükből adódóan, és mostanság. Mit kaptatok utánuk, milyen
szociális támogatásokat tudtatok megigényelni akkor és milyet most. Az itthoni
és a kinnti közötti különbség érdekelne. Annyit olvastam erről hogy beáldoztad
a kerriered a férjed javára, és négy gyermeketekkel költöztetek ki, a kettő közülük
sulyos beteg (cf-es). Ami bevallom tisztelere méltó VÁLLALKOZÁS itthon is
de így a költözés idegenbe … le a kalapom előttetek!
Minden JÓT KÍVÁNVÁNOK mindannyiótoknak.
Kedves Tepi, köszönjük a kedves szavakat. 🙂 Igen, járnak iskolába. Sajnos volt, hogy évet kellett ismételniük a betegség (vagyis a sok hiányzás) miatt. Az EU iskolája nem volt valami partner ennek lekezelésében, de erről inkább nem irnék. Barnus most belga iskolába jár, csak szuperlativuszokban tudok beszélni róluk a kedvesség, a segiteni akarás, a megértés, nem engedjük el a gyerek kezét, stb. terén. Hogy milyen kötöttségek voltak, vannak. Nekem sajnos egyetlen nyelviskolát sem sikerült elvégeznem, mert mindig beteg lett valaki, kórházba került, stb. Valami mindig volt ami miatt nem tudtam hetekig járni iskolába igy nem tudtam bepótolni a lemaradást. És az ilyen nehéz napok után lelkileg sem álltam mindig toppon, hogy nyugodtan be tudjak ülni az iskolapadba. 😦 Barnus az utóbbi két évben olyan sokat betegeskedett, amit egyetlen munkahely sem viselt volna el, igy én itthon maradtam. A családi pótlék jár utánuk. Az EU nagyon sok terhet levesz rólunk, az orvosi ellátás nagy része és a gyógyszerek egy része igy ingyenes. Nem tudom még mire gondolsz? Én nem érzem, hogy beáldoztam volna bármit is. Ha ujra kezdeném akkor is igy tennék megint. Nem érzem sem magam sem a történéseket áldozatnak. Ez az élet rendje, ez volt a feladatom. Mindenkinek más, én a sajátomat igy élem meg, békében vagyok a világgal. Ha siránkoznék és nyalogatnám a sebeimet akkor régen rossz lenne már nekünk. Ugy hogy köszönjük szépen, jól vagyunk. 🙂