Rónay György: Mondd, szereted az állatokat? 

Mondd, szereted az állatokat? 
A kutyát, macskát, csacsit, lovat 
s a madarakat: a verebeket, 
rigót, galambot, pintyeket, 
akik a Földön veled élnek, 
s bundájuk, tolluk melegében 
nekik is van szívük, csak éppen nem beszélnek? 

Mondd, szereted az állatokat, 
s figyelted őket néhanap: 
hogy mit csinálnak, hogyan élnek, 
s a maguk nyelvén mit mesélnek, 
vagy miről hallgatnak, mikor komor 
csöndjükbe burkolódzva ülnek, 
és titokzatos, hallgatag 
külön világukba merülnek? 

Én szeretem az állatokat, 
Elnézem őket, 
ha játszanak, alszanak vagy tűnődnek 
titkaikon és a világon. 
Hidd meg, barátom, 
nekik is vannak titkaik, 
s csak annál nehezebb talán 
számukra ez a sok talány, mert nincsenek rá szavaik. 

Tégy próbát, hisz ember vagy: értsd meg 
a bennük szorongó miértet; 
segíts nekik, mondd ki helyettük 
azt, ami ott ködlik a testük 
vaksi lelkében – vidd közelebb 
az állatokhoz az embereket, 
hogy megértsenek végre minket. 
S mi is őket, kisebb testvéreinket 

Most inkább emlékezzünk csak a jóra, az eltelt egy év alatt! Nézzük négylábu családtagjainkat! 🙂 ❤

Drága zsémbes öreg barátunk Taszika. Ő a fő tyotyó a családban, néha oda-oda morran ha elege van valakiből, de még mindig az a jóságos öregúr aki mindig is volt. Most is hálás, bújik, kedves és nagyon szereti az egész családot! Már elnehezedett, kevesebbet mozog, azért a labdáért még most is eliramodik a többiekkel, elsőre vissza is hozza, majd a következő labdahozások után csak szépen beáll a sorba, úgy gondolja a többiek ügyesek voltak, neki is jár a jutifalat. 🙂 Már több időt töltött el a családunkba mint nélkülünk, örökké hálásak leszünk, hogy akkor rátaláltunk a menhelyen, megtanította nekünk mi az önzetlen kutyaszeretet! Neki köszönhető, hogy immár kutyás családnak mondhatjuk magunkat, és hogy Sam és Charlie most velünk lehet. Hamarosan 13 éves lesz! 🙂 ❤  🙂 ❤ 🙂 ❤

Sam, az örök kisgyerek, vérbeli goldi, annak is a legjámborabb fajtája.  Rendkívül  kedves,  aranyos,  az ember egész nap csak ölelgetné, olyan jóságos kis lény. 🙂 Mindig elcsodálkozom azon, hogy mekkora türelme van és határtalan szeretete! Idén lett 4 éves 🙂 ❤ 🙂 ❤ 🙂 ❤

Na és családunk új tagja, február 8-án született, hozzánk májusban került. Fantasztikus kis örökmozgó, ő is goldi, de gyerek még a javából! Egy izgő-mozgó szeretetgombóc. Sok munka lesz vele, de remélem mire benő a feje lágya (ha benő), akkorra ő is olyan csodaszép és okos fiú lesz, mint Sam. Gazdi nevelése mellett egyenlőre mindenki el van tőle ámulva, hogy milyen kis édibédi, mint általában a goldik. 🙂 ❤ 🙂 ❤ 🙂 ❤

És itt vannak ők hárman, a két goldi iskolába is jár, szorgalmasan, hogy okos nagy fiuk legyenek!

Kisbüdi, drága cicám! Idén megint megijesztett minket, eltűnt egy hétre, majd egy éjszaka óriási jajgatások közepette hazajött. 🙂 Ő még mindig az a cica, aki pár lépésre tőlem nem megy el. Mindig ott fekszik, ott van, ahol én vagyok. Egyedül fél, ha nélküle megyek fel az emeletre, akkor óriási sírásba tör ki és boldogan szalad ha szólok neki hol vagyok. Simire, bújásra mindig kapható, nagyon szeret mindenbe belefeküdni és még soha nem hallottam olyan hangosan doromboló cicát, mint őt. Sosem felejtem el, ahogy a kennelből kinyúlt és megfogta a kezem a mancsával és mondta, hogy engem vigyél haza a menhelyről. Bizony-bizony, idén ennek már 8 éve!  🙂 ❤ 🙂 ❤ 🙂 ❤

Samu! 🙂 Jaj drága Samukám, édes kicsi csücske szívemnek! Majdnem  elveszítettük  őt  tavasszal. Kórház, sírás, bújás, doki bácsi, remény és itt van. Róla igazán oldalakat lehetne tele írni, ő egy külön jelenség. Rendkívül okos cica létére, simán kommunikál. És csodaszép szemével állandóan vizslat merre megyek, mit csinálok. Mindig a nyomomban! Nagyon keveset alszik, délelőtt állandóan “dolgozik” velem. Nem telik el úgy nap, hogy ne lehetne róla fényképet csinálni, ne lehetne leírni, hogy éppen akkor milyen kedves, aranyos dolgot tett. A szeretetrohamain meg csak nevetni lehet! 🙂 Olyankor ő szeret, ki kell bírni, ez van. Ha leteszed visszajön, mert még nem végzett. Remélem a betegsége ellenére nagyon sokáig fog velünk maradni, mert mi mindent megteszünk érte! Április 30-án volt két éves a drága! 🙂 ❤ 🙂 ❤ 🙂 ❤

És ugye ne feledkezzünk meg Kaktuszkáról sem! Ő láthatatlan mások számára, mi tudjuk, hogy van, hogy ott van. Katinka fogadta őt örökbe, hogy ne kerüljön menhelyre. Azóta Katinka neki a világ, a szobája pedig a világ. Az ajtót ha nyitva van pitbull-ként őrzi, csak keveseknek adatik meg, hogy bemehetnek a cica  fújása  nélkül a szobájukba. Ő élő példája annak, hogy lehet egy lelki roncsot megváltoztatni a saját keretein belül, elfogadni és aránylag élhetővé tenni. Viszont én még soha nem láttam 10 éves cicát úgy játszani mint őt. Édes kis pici testével ugrál nagyokat, olyankor rendkívül boldog! 🙂 Ha lehet mindenbe belefekszik, kitalál új dolgokat mosolyt csalva drága gazdikája arcára. Már felette is eljárt az idő, de reméljük még sokáig együtt maradhatnak Katinkával! 🙂 ❤ 🙂 ❤ 🙂 ❤

És a kismadaraim is meg vannak még! Kicsi kedves jószágaim. Japán sirálykák, akik nagyon félénkek, de tőlem már nem félnek, sőt! Valahol olvastam, hogy csak pár évig élnek ezek a kicsi madarak. Ezt most többszörösen megcáfoltuk, mert a mama már nagyon öreg és hát a gyerekek is bőven elcsipegették már a magocskáik javát. Ha valami elfogyott simán szólnak, pl. hogy hahó, nincs pancsi vizünk! Imádnak lubickolni, egyik nap Katinka szólt, hogy nézzem már, öten fürdenek egyszerre. 🙂 

Hát ők a mi családunk részei! Szeretni kell őket, elfogadni és alakíthatóak, csoda kis teremtések! 🙂 Hálásak vagyunk, hogy vannak ők, hogy megvigasztalnak, mosolyt csalnak az arcunkra, hogy ott vannak ha kell, ha nem, hogy egy nedves orrocska mindig megbökdös, oda bújik hozzánk, letörlik könnyeinket, szótlanul  odanyújtják  vállukat, hogy nem érdekli őket mi a bajod jön és dorombol és bújik, míg el nem neveted magad, hogy milyen vagy már, bizonyítva, hogy egy cica dorombolása, simogatása nyugtatólag hat a lélekre.

Mi emberek meg milyenek vagyunk? Azt inkább hagyjuk, sokszor szégyenlem magam, hogy én is ember vagyok. 😥 Hálás vagyok, hogy jó szívű a családom minden tagja és megpróbáljuk azoknak az életét boldoggá tenni akik velünk élnek,  és rájuk nézve gyakoroljuk miként lehet visszaadni az önzetlen, határtalan szeretetüket.

Ünnepeljük ma az állatokat! 🙂 ❤ 🙂 ❤ 🙂 ❤