Hát, ezen is túl vagyunk, megfürdettük este a kisgyereket. Már készültünk rá jó előre, szeretnénk ha hozzászokna, eltűrné, mert bár évente nem szokás sokat fürdetni a goldikat, de azért kell, és ne legyen már harc mindig egy kis pancsi miatt.

Leginkább képriportunk következik, mert meg szerettük volna örökíteni magunknak az eseményeket, arcokat. 🙂

Itt még nagy volt a lelkesedés, érezték, hogy valami lesz, készülődik, ami biztos jó móka lesz. 🙂

Elrámoltuk a fürdőszobát, hogy jobban odaférjünk a kádhoz, Charlie nézte, nézte, majd egyszer csak eltűnt. Hálószobába áll az ágyunkban és néz rám, hogy talán mégse kellene azt a valamit. – Anyuci, nem tudom mit csinálunk majd, de lehet, hogy mégsem szeretném!

Szépen hívtam, hogy jó lesz, meg nem lesz semmi baj, meg ott a gazdi is.  -De én nem biztos, hogy akarom!

Óvatosan jön a fürdőszobába utánam, belenéz a kádba. Fogalma sem volt, hogy mi következik, de akkor sem tetszett neki.

De gazdi kérlelhetetlen volt, egy kis fülbeduruzsolás után elkapta és hopp, már a kádban is csücsült a csöppség. Itt kb. olyasmi látszik az arcán, hogy tudtam nem lesz jó. 😦

– Anyuci, nem mondanád neki, hogy fejezze be? Lécci! 

– Huhh, elzárták a csapot. Végül is nem is volt olyan rossz az a víz, hiszen elvégre azt mondják, hogy én vízi kutya vagyok, meg majd jövőre ha nagy leszek úszunk  Sam-mel  a  tengerbe,  biztos  jó  lesz,  bár  fogalmam  sincs mi az. 😀

– Elbújtam, elegem van belőletek!

– Egyszer vajon kiengednek még innen? Annyira szeretnék újra ott lenni kinn Sam-mel. 

Közben Sam kint vigyorog a fürdőkád előtt, bízik benne, hogy a következő páciens ő lesz. 🙂

– Na, most meg még ez is, mi a csuda ez a meleg levegőt fújó izé? Nem rossz, meg nem is hangos, de hagyjál már békén Apuci, elég volt már, el is bújok, mássz utánam ha akarsz még valamit!

– Ááá, ez már tetszik! 🙂 Itt dögönyöz a gazdi, össze-vissza, már az akárhányadik törölközővel. De nem bánom, ennyit egyszerre még soha nem lettem  végigmasszírozva. Biztos azért van ez, mert olyan jó kutyi vagyok! 🙂

– Azt mondják, hogy milyen ügyes voltam, meg most már illatos baba lettem Anyuci szerint (szerintem fúj), de én oda mostanában nem szeretnék visszamászni. 

 

És meg is voltunk. Sokat nevettünk, kb. a plafonról csöpögött a víz meg a hátunkról, de ma újra ez lesz, Sam fog fürdeni. Persze, ő élvezi, jön gazdi, aztán pancsi. Emlékszem mekkorát fürödtek a tengerben Dáviddal, nagyon élvezték. Na majd jövőre mehetnek a gazdik tengerezni a kutyáikkal, mi meg Taszikával majd drukkolunk nekik a partról. 🙂

Így történt az első fürdetése a gyereknek, lassan 8 hónapos lesz és át kell esnie bizonyos dolgokon, meg kell tanulnia dolgokat. A fürdés is ezek közé tartozik! Mert hát igen, illatos babának kell lenni mindenkinek! 🙂