Elkezdődött a foci VB pár hete. Kijutottak a belgák is. Persze, igen nézzük, hogyne. Örültek itt ennek, már az is nagy dicsőség volt, hogy kijutottak, hiszen jó régen, a mostani csapatkapitánnyal jutott ki a Vb-re Belgium legutoljára, sőt, az utolsó gólt is ő rúgta a nemzeti tizenegy részéről még akkor, ha jól emlékszem 2002-ben. Aztán jött egy lejtmenet a labdarúgásban, úgy tapasztaltam, hogy az embereket a lelkesedés vitte előre, meg a büszkeség, de nem sok reményt fűztek ahhoz, hogy sokáig benn maradjon, labdába rúgjon a csapat. 🙂 Azért az a ritka, ha egy házon nincs nemzeti színű zászló, vagy az autókon egy lobogó, egy kitűző, vagy akármi. A szurkolókon ne múljon, ők biztatnak! 

Erre mi történik? Jó, most azt hagyjuk, hogy milyen minőségű meccsen, de megnyerték az elsőt. Aztán jött a második, már jobb játékkal, akkor is nyertek. A belgák extázisban itthon, hiszen két nyert meccsel, elegendő pontszámmal biztos, hogy a csapatuk már a 16 között! 🙂 Aztán jött a következő meccs, azt is megnyerték, pedig számukra tét nélküli volt. 

Az egyik játékos azt nyilatkozta pár napja, ha valaki a VB előtt odamegy hozzá, hogy 9 pontjuk lesz az első forduló után, akkor simán kinevette volna, és mindenféle vitatkozás helyett aláírta volna a beleegyező nyilatkozatot.

Erre mi történik tegnap, ma éjszaka? Utolsó meccs a 16 között, a belgák játszanak az amerikaiak ellen. Este 10 óra, kezdődik! 

Ezt a képet a Belgian Red Devils hivatalos facebook oldaláról osztottam meg!

Várakozás teljes izgalom, nagyon készül valahogy mindenki. Katinkám bement a barátjával Brüsszelbe. Egyre több helyen állítottak fel óriási kivetitőket, ahol helyi kommentátor ecseteli a képernyőn történteket, ezzel is fokozva az izgalmakat. Kisebb-nagyobb tereken rengeteg ember zsúfolódott össze!

 

A csapatkapitányt többen is bírálták, hogy ez így nem lesz jó. A játékosok napok óta hangosan dicsérik kapitányukat, ellenkeztek, hogy jó lesz, majd meglátja mindenki. Ők már akkor tudtak valamit? 🙂 És elkezdődött a meccs! És olyan meccset látunk, hogy az csak na. Mi magyarul néztük, és mivel a többi meccset is láttuk igazat kell adjak a kommentátornak, a legjobb meccset láthattuk a nyolcaddöntőben! Teljesen más játékkal mint eddig, mentek mint egy felhúzott gép. Honnan volt erejük? Egyszerűen emberfelettinek tűnt az amit véghez vittek. Nyertek!

És ez a kicsi ország éjszaka fél egykor tombolt! Értitek? Hallottam! Fantasztikus volt a hangulat mindenhol!

Az a jó, hogy ilyenkor mindenki mindenkinek a barátja, nincs flamand, nincs vallon, mindenki szeret mindenkit! Itt nálunk, egy kicsi városkában éjszaka kórusban kántáltak az emberek. Zenget az egész környék! Sajnos csak ma reggel mondta Eszti, hogy kitették több helyre a hirdetést, hogy a sportcsarnok előtt kivetitőn lehet nézni a közvetítést. Lehet kimentünk volna, ha tudjuk, ilyen élményben azt hiszem nem mindig van része az embernek. 

Ha megyünk az utcán, akkor a kávézók, pub-ok környékén mindig táncolnak az emberek. Ha piros a lámpa, akkor páran táncra perdülnek, trombitálnak az úton és senki nem haragszik ezért, és azon aztán már meg sem ütközünk, mikor a járdán belga zászlók mennek. Sok ember hátán hordja, szinte ruhának a nemzeti színű zászlót. 🙂 Most ha mosolyog egy ember az autóban és átnéz a másik kocsiba, akkor nem közönyösen bámulnak, hanem felemelt ököllel mutatják, győztünk! És a másik érti! 🙂 Soha nem látták még egymást, talán nem is fogják. De most minden OK!

Szombaton este 6 órától Argentína ellen játszanak. Fogalmam sincs mi lesz, mert bár eddig óriási ajándékként egyszer sem esett az eső, most szombatra viszont elég nagy zuhit mondanak. De biztos vagyok benne, hogy megoldják, vagy nem érdekli az embereket, akkor is mennek, drukkolnak, biztatják a kis csapatukat, ha már Brazíliában nincsenek sokan. Azért reménykedem, hogy érzik azt a nagy szeretetet, ami feléjük árad innen! Érezniük kell! 

És olvashatják minden nap! Képzeljétek, a belga posta ajándéka az, ha bemegy bárki a helyi postára, és azt mondja, hogy szeretne a csapatnak üzenetet küldeni, akkor kap egy borítékot, beleírja amit szeretne, lezárja, visszaadja és ingyen és bérmentve elviszik a csapatnak. Erről van már sok videó a youtube-on is, szobát lehet már megtölteni a lelkesítő levelekkel. Így aztán tényleg tudják, hogy mennyire szeretik és büszke rájuk itt mindenki. 

És egy kicsit mi is. 9 és fél év, azért nagyon sok idő. Itt élünk közöttük, velük vagyunk, náluk vásárolunk, közöttük közlekedünk, velük beszélgetünk. Talán kicsit belgulunk? Néha úgy érzem nem is baj!