Túl sok minden. Volt benne szomorú is, lelket próbáló, de azért a vége jó lett, legalább is úgy néz ki, itt leginkább Samuról beszélek, majd elmesélem mi történt vele.

Aztán egy új családtag érkezett hozzánk mindenki nagy örömére. 🙂 Megint gyerek van a családban, sok-sok nevetést és változást hozva magával. Majd erről is mesélek. 🙂

Katinka elkezdett kendo-zni. Azért írok erről, mert ez egy nagyon jó dolog. Aki úgy van vele mint én, hogy nem tudja mi fán terem a kendo, annak szívesen ajánlok egy nagyon szép és jó filmet: Az utolsó szamuráj-t. Testileg-lelkileg jó hatással van rá. 🙂

Közben szép lassan elfogytak a napok, lassan vége a tanévnek itt is. Ma ment utoljára suliba Barnus, Dávid már egy hete a vizsgázik, az utolsó pénteken lesz aztán neki is vége. Hivatalosan az utolsó nap és a bizonyítvány osztás július 4-én lesz, de az érettségi miatt a felsősök már nem mennek. (Riadtan jut itt eszembe, hogy jövőre Dávid érettségizik. El sem hiszem, most volt kicsi!)

És tegnap kiderült, hogy ki a családban a legnagyobb személyiség, akaratos lény és nagy szimuláns. 🙂

Nagy szervezések, egyeztetések után lassan össze áll a nyarunk. Nem volt egyszerű, de azért sikerült! Sokan sokfelé megyünk, lesznek közös pontok, de bizony egy hónapig soha nem lesz teljes a család, valaki mindig hiányozni fog az asztaltól. 😦 Már most tudom a végére megint tökre elegem lesz az egészből. 😦  

Na, ezekről fogok írni, megpróbálom behozni a lemaradást pár napon belül.

Pedig még a legfontosabbról nem is írtam, a foci VB-ről! Nézitek? Lassan kiesnek az európai csapatok, a kis belgák meg még mindig benn vannak. 🙂 És akárhogy is nézzük, végül is győztek eddig minden meccsükön, úgy hogy be lehet fogni mindenkinek. 🙂 Erről is írni kellene, mert megérdemlik, annyira édesek itt! Most nem számít ki vallon, ki flamand, ölelgetik, szeretgetik egymást, most mindenki belga és ez a lényeg, közös a büszkeség, az öröm, az ünneplés. Bárcsak így maradhatna!