Tombolt itt a szünet az elmúlt héten, karöltve a vírusokkal, bár még nincs vége, Gyuszi éjszaka szólt, hogy fáj a torka, eldugult az orra. 😦 Így aztán többnyire kúrálódtunk és még nincs vége!

Katinkánál bebizonyosodott, hogy a tengerparti sós levegő, a nyugalom, a békesség csodákra képes. Hétfőn a leletei sokkal, de sokkal jobbak lettek. Szegényke nagyon félt, mert nem tudta mire számíthat, de boldogan hívott, hogy jó lett a tüdő értéke. 

Barnus is meggyógyult, így már teljesen egészségesen mehetett az iskolába. Sajnos a tábort ki kellett hagynia, de valahogy nem bánjuk, jobb ez így, nem lett volna jó, ha megint olyan állapotba kerül, mint amiben szeptemberben is volt, teljesen legyengülve. Van amikor a nemesebb cél érdekében le kell mondanunk dolgokról. Nagyon kedves volt a tanárnő, egy több dimenziós képet hozott neki ajándékba az osztály nevében. 🙂 Igazán kedves! 🙂

Sajnos az egy hét nagyon gyorsan eltelt, még jó lett volna ha maradnak és ők is inkább nyújtották volna még a szünetet. De most járniuk kell még jó pár hetet, legközelebb a tavaszi szünet lesz, az két hét, tele vendégekkel és remélhetőleg tele élményekkel. Majd teszünk róla. 

Most már itt a tavasz, teljes gőzzel, igen, esik az eső is, de mikor kisüt a nap, akkor hamar felmelegszik a levegő, és ez olyan jól esik. Ilyen csodaszép kék az ég, egyetlen felhő sincs az égen!
Nagyon sok nárciszban már ott a bimbó is, de ez itt az első ami ki is nyílt végre!

 

A krókuszok remekül érzik magukat, nem is csodálom, a melengető tavaszi napsütésben!