Bizony, és ez csak az első lépés, mert aztán már pillanatok alatt kiderül, hogy ez is de jó lenne, meg az is, meg amaz is. Én kipróbáltam, meg is mutatom, mert tényleg büszke vagyok az első házi kenyeremre:

 

Tegnap egész délután várta mindenki, aztán szimatolta, simogatta, alig tudta kivárni, hogy vacsira felvágjuk. Mert hát kellett az az íz,  az a kenyérállag, amire annyira vágytunk (mert itt olyan kenyeret amíg Mo-on lehet kapni a boltokban, nem lehet kapni). És igen, nagyon finom, ízletes,  ruganyos és ma reggelre sem szikkadt össze, nem morzsálódott, szinte olyan volt mint tegnap este. Szóval olyan igazi magyar házi kenyér! 🙂

Régebben sütöttem én a kenyérsütő géppel, frissen finom is volt, de a legtöbb másnap már csak morzsálódott, vágni sem lehetett. Na de majd most! 🙂 

Ja, és hogy hol találtam a receptet? Itt, Limara oldalán. Ajánlom mindenkinek, aki már régebb óta kacérkodik a kenyérsütéssel, de nem volt elég bátorsága. Ezt a blogot olvasgatva az ember elcsodálkozik, hogy milyen egyszerű ez az egész és hogy miért is nem próbálkozott meg ezzel hamarabb. 🙂 A fehér kenyér elkészitésének a leirását itt találhatjátok!

De ha nem akarok a boltba járni kenyérért, akkor a gyerekeknek is kellene találni valamit, amit becsomagolhatok uzsira. Egy másik blogon, Arany Tepsinél találtam ezt a burgonyás uzsonnakenyér receptet, ami ugyancsak nagyon egyszerű,  nagyon finom, másnap reggel is tökéletesen puha, iskolába való:

 

Csak azért, hogy a gyerekek nehogy megunják, ma ugyancsak Limara oldaláról sütöttem mini bagetteket:

 

Nagyon finom, reménykedem benne, hogy reggelre is ilyen marad, főleg ha sikerül eldugnom, hogy ne találják meg! 🙂

Én is nagyon szívesen segítek ha kell, de minden információt meg lehet találni Limara oldalán. 🙂

Na, ki süt velem, hozom nemsokára az új finomságokat! 🙂