Címkék

, ,

Hétfőre megérkezett minden eredmény. Egyrészről örvendetes, mert minden tökéletes, semmi baj sehol. Nincs gyulladás egyik leleten sem, tiszta a tüdő, nincs vesekő, se más elváltozás. Másrészt a fájdalom maradt!

Most legutóbb már tényleg azt mondták, hogy lehet becsipődött egy idegszál, amikor rosszul mozdult, vagy rosszt testhelyzetben köhögött, ami náluk ugye bármikor lehet. Hát most intenziv mozgást találtunk ki neki, ami Gyuszinak is jót tesz. Minden este mozognak, fociznak, közben sokat nevetnek, biztatják egymást. Tegnap este már jobban is érezte magát Barnus! Mondta, hogy még fáj az oldala, de már nem annyira, mint eddig.

Nagyon remélem, hogy szépen, ha lassan is, de elmulik ez az egész! Nagyon aggódtam érte! És a köhögése is mitha kevesebb lenne, a fizikoterapeuta szerint nem is asztmás, ami miatt két hónapja a frász jött rám.  Na, majd meglátjuk.

Hát, tul vagyunk egy szupergyors kivizsgáláson, aminek jobban örültem volna, ha nincs.  Itt évente járunk csak egy általános, mindenre kiterjedő kivizsgálásra, most ezt gyorsan letudtuk. 6 hetente csak megyünk, megvizsgálják, fujunk, nézik a tüdeje állapotát, megkérdezik, hogy minden rendben van-e, felirják a gyógyszereket és ennyi. Most ez plussz találkozó volt a doktornővel, nem is nagyon van ilyen, nem is nagyon akarjuk ezt gyakorivá tenni.

Hétvégén már Barnus is majdnem sirt, dühös volt, hogy nem segit neki senki a fájdalmait enyhiteni. Rettenetes, amikor segitenél, de nem tudod, hogy mit tehetnél! Mikor tudja az ember, hogy fájdalmai vannak, de már nem is szól, nem is mondja, csak összeszoritja a száját, és onnan leszel biztos benne, hogy a máskülönben aranyos gyerek ingerülten szól oda neked, de a következő pillanatban már odabujik és bocsánatot kér.  Annyira jó lenne, ha ezek kimaradnának!

De!!! Istennek még mindig csak hálával tartozunk, mert még mindig nyerésre állunk a harcban!