Címkék

, , ,

Sokan velünk örültetek neki, nagyon hálás vagyok érte! Köszönöm! 🙂

Az utóbbi napokban sok mosolyt csalt az arcunkra, sokat nevettünk játékán, esetlenségén, félénkségén és ez nagyon jól jött nekünk. Mind örömmel jártunk be hozzá, mert eddig a dolgozószobában lakott.

Először is meg kellett gyógyulnia! Kiderült, hogy igen beteg volt szegényke, elvittük a doki bácsinkhoz, akitől kapott gyorsan egy jó nagy szurit, kapott kenőcsöt a szemecskéjébe, a többi rajtunk mulott. 4 óránként etettük, simiztük, szeretgettük, Gyuszi becsülettel ápolgatta (ha már az ő cicája). Eltelt egy hét, és a szeme gyönyörüen meggyógyult, ugy lett, ahogy a doki bácsi mondta. Már alig-alig tüsszög, szerintem jövő hét elején mehetünk az első kötelező szuriért, mert nem merte beadni neki a betegségei miatt.

Másrészt meg mivel itt vannak a cicák és a kutyik, magunkhoz kellett szoktatni, hogy bizzon bennünk, mert nem szerettem volna mindig kihuzni őt az ágy, szekrény alól.

De ez mind sikerült is! Pár nap óta már közlekedik a lakásban ha bezárjuk a lépcsőház ajtajait és a kutyik nincsenek látható távolságban. Időnként be-behozzuk a nappaliba is, felderitette már a terepet rendesen, ha megijed a kutyiktól, akkor meg uzsgyi be a könyvek mögé, onnan pislog ki nagy szemekkel.

De nagy zsivány, édes pofa! Igy ismerkedik a társalgóval:

Na, és mivel kértetek többen is képet, sőt sok képet, akkor itt egy képriport Samukáról. Nem minden kép tiszta, mert egy pillanatra sem tud megállni, de azért felteszem őket, mert annyira aranyosak.

A kutyik utánam jöttek természetesen, és mint egy “vadállat” ( 🙂 ), elüzi őket, elmondom, nem sikerült, annál jobban jöttek, hogy: De jó, egy uj játszótárs, játszunk?

A kis illedelmes (ne higyjétek el, átverés, mi már tudjuk 🙂 ):

Eszti sokszor felvitte magához, hogy ne legyen egyedül, most már önállóan felrohan hozzá. Nagyon jó pajtik lettek! 🙂

Ez no komment, cuki és kész!

Csikis a poci! Ilyenkor nagyon cica tud lenni! Néha olyan érzésem van, hogy mindjárt hallom ahogy nevet.

Kandurka leszek (7 hónapig 😦 ), gazdim szerint nagyon szép!

Jaj, ez nagyon aranyos kép lett róla, ahogy játék közben éppen lecsapna a fonalra!

Begabajodva, de kellett ez nekem, mert nagyon szeretem! Eredetileg egy gombolyag volt, de Eszti megbocsájtotta, hogy időközben lefejtettem. Igazából csak segitettem neki, hátha igy jobban fel tudja használni! 🙂

Egyenlőre ennyi! Ha lehetne egész nap csak fényképezném, mert egyre többet csinál valami vicces dolgot.

Jó, hogy itt van, nagyon jó! 🙂