Címkék

, , , ,

Idén elég gyatra a kertem! Vannak virágaim, nem arról van szó, de valahogy ez az időjárás förtelem, nem vicc!

Két lehetőség van március óta: vagy esik mint aki soha nem akarná abbahagyni és tulnyomó részt ez van, vagy ugy süt a nap, hogy minden leég.

Márciusban még irtam a statisztikákról, hogy milyen kellemes,enyhe idő volt, hogy biztos szép tavaszunk lesz, meg ilyen ábrándokról. No, azóta ez mind bedőlt! Sokszor vigasztalhatatlanul csak esik, és esik, és esik. Igazi belga tavasz! Sajnos még egy hónapja is nagyon hüvösek voltak, talajmenti fagyok hütötték még jobban az amugy se nagyon melegedő levegőt. Sokszor fujt a szél, röviden utálatos időjárás volt, na. Nincs ezen sajnos mit szépiteni. A fütés is ment szinte végig, de estére biztos be kellett füteni, mert mindenki fázott.

Aztán jött egy kis meleg, megláthattuk, hogy azért tud itt lenni napsütés meg kellemes meleg levegő is. Előkerültek a rövidnadrágok, pólók, a télieket elpakoltam. Gyors voltam. Tegnap reggel Barnus azt mondta, hogy fázik a vékony kabátban, legszivesebben elővenné a télit. Ugy gondolatilag azért már tényleg tulzás lenne, de valahol igaza volt, hideg, esőpermetes reggel volt.

Onnan tudjuk, hogy elvileg ugye nyár lenne már, hogy ha véletlenül, teljesen véletlenül kisüt a nap, akkor egyből nagyon meleg lesz, párolog a leesett csapadék, szinte fuldokolni lehet a párától. De az utóbbi hetekben erre kevés esély volt. Azért kihasználtuk mindig, a virágok meg boldogan nyilogatnának, mert különben csak vegetálnak.

Ja, és még nem is beszéltem a szinte naponta előforduló jégesőről! Megörvendeztet minket különböző méretben, egyik nap még az autót is kimentem megnézni, mert akkor szemekben csapkodta a tetőt is, hogy kénytelen voltam megnézni, hogy maradt-e festék az autón. Persze nem találtam rajta egyetlen foltot sem, de akkor is összever mindent.

Azért tegnap kattintgattam egy párat a kertben:

Katica ugy gondolta, hogy a napelemes rács biztos jobban összegyüjti a meleget, az elő-előbukkanó nap sugarait, hát türelmesen várt itt ő is:

Nagyon szerettem volna már régóta ilyen éjszaka világitó lámpát. Szerencsém volt, egy edény hibás volt, vissza kellett vinnem a Blokkerbe. Pénzt nem adtak vissza, kérték vásároljam le. Valahogy egy ilyen ugrott be a kosárba:

És egy ilyen:

Nappal feltöltődik, van benne egy érzékelő és csak éjszaka világit. Van benne egy forgó lapocska is, amitől folyamatosan változtatja a szinét is. Majd lefényképezem egy este, nagyon aranyosak! 🙂

Itt ez a gyönyörüség, nagyon szép, de a jég többször is összeverte a leveleket, szirmokat, a megmaradó levelek széleit pedig a nap égette tovább:

Kedvenceim, az árvácskák mindenhol boldogan viritanak, talán ezért is szeretem őket? Mindegy esik vagy fuj vagy ezerrel süt a nap:

Ez a kisfa már évek óta megvan! Többször is már azon voltam, hogy kidobom, de nem volt szivem megválni tőle. Most, ebben az időben ő tündököl a legszebben! Friss hajtásai ilyenkor rózsaszinek, majd később zöldülnek be.  Azért örülök, hogy legalább ő örül! 🙂

Ők is nagyon megszenvedik ezt a csapadékos időt, nehezen nyilik ki egy-egy virág:

A folyómuskátlit a jég és a szél nagyon meggyötörte. Szegény, reméltem szebb lesz, de talán még jön rá jó idő, mert olyan szép:

Ezt a virágot Juditéktól kaptam, sajnos fogalmam sincs, hogy mi a neve. Nagyon szépen fejlődik, már jó nagy bokor, de az eső mindig leveri a frissen kinyilt virágokat, igy rendesen kellett rajta keresnem egyet a fényképezéshez.

És ennyi! A dzsumbujt le sem fényképeztem! A virágoskertben még mindig a nefelejcs uralkodik, pedig már sok helyen el van nyilva, de sok helyen meg még ott van az a csodálatos kicsi virág. Nincs szivem lenyirni. Mellette meg pompáznak a fehér, piros, sárga virágok, de arról majd tényleg csak akkor készitek képet, ha ráveszem magam a nyirásra!