Címkék

, , , , ,

Barnus legutóbbi eredményében látott valamit a doktornő, mondta, hogy szeretné, ha Barnusnál mielőbb elvégeztethetné a cukorterhelést, biztos ami biztos. Gyorsan kaptunk is időpontot, tegnap volt a fiatalember a nagy megmérettetésen.

Külön szoba van erre a vizsgálatra berendezve, két kényelmes ággyal. Hamarosan megérkezett a sorstárs kislány, beinditották a TV-t is. Jött egy kedves nővér aki férfi volt (nem is tudom hogy mondják ezt igy?). Szépen elmondott mindent töviről hegyire, majd jött a szuri, egy kanül került Barnus kezébe, igy nem kellett mindig szurkálni, csak itt csapolták meg.  Megérkezett a fél liter cukorszirup, aminek persze Barnus örült, hiszen nagyon szereti az édesség minden formályát (sajnos).  Azért a második pohár már neki is nehezére esett, kicsit émelygett is tőle, de lefeküdt és minden rendben volt utána.

Szerencsére épp Garfield volt a TV-ben a kedvence, azzal elment 2 óra hossza, majd előkerült az amőba, könyv és el is telt az az 5 óra hossza. Közben jöttek csapoltak, de igy ezzel sem volt baj. A végén megkérdezte Gyuszi, hogy milyen lett az eredmény, az ápoló szerint jók lettek az értékek, de végleges eredményt majd a mi doktor nénink fog mondani.

Aztán bevonultak a tálcák és mindenféle finomságok voltak rajta. Paradicsomleves (Barnus szerint fujjj), de a sülthal spenóttal, krumplival már bement mind. Meg a desszert is.  Azért bizots ami biztos, még kért egy kisebb doboz gumicukrot, amitől én már el is ájultam majdnem.

Az eredmény hétfőn, pont most kell majd menni. Izgultam nagyon, mert náluk ez sajnos sürün előfordul, több cf-es is cukorbeteg. És Barnus annyira szereti az édességet, nem is tudom miért, bár mindig mondom, tiszta Apja a gyerek. Tudom, hogy ez nem mérvadó, de mégis zavar ez engem. Na, nagy vész mindenesetre nincs (kicsit megnyugodhatok), hisz azt azért biztos megmondta volna aki a vért vette (itt teljesen más értékekkel dolgoznak mint Magyarországon, ezért ezek a számok nekem nem mondtak semmit), de a biztosat csak hétfőn tudjuk meg.

Mindenesetre érdekes volt látni, hogy egy ilyen vizsgálatot itt hogyan csinálnak.

Emlékszem, mikor Barnussal kismama voltam, akkor találtak a vizeletemben cukrot, na mondták is, hogy menjek el cukorterhelésre. Nekem már ott is gond volt, hogy meg kellett inni azt a számomra iszonyu édes löttyöt, de legörditettem. Majd nagy pocakkal ültünk a folyosón és vártuk a szurikat. Én mondjuk nem sokáig, mert hamarosan kidobta a gyomrom a cukrot, mivel az nem odavaló volt szerinte sem. Mondták is, ismételjük meg. Velem? Nem hinném! Legalább is nem most, mivel a cukrom a vérből teljesen normális volt és a vizeletemben sem találtak többet. Hát, ennyiben maradtunk. 13 éve Magyarországon igy ment.