Itt kicsit más a rendszer az iskolában, mint Magyarországon.

Van a kicsiknek a maternell, ide járnak 4 éves kortól 6 éves korig. Abban az évben, amikor töltik a 6. életévüket menniük kell iskolába, ha törik, ha szakad, ha nagyobb a táska, mint a gyerek, ha nem. 6 éves kortól az első öt évet a primaryben töltik a gyerekek, itt nincs osztályozás, csak félévente írásbeli értékelés. Ezekbe az évfolyamokba lehet becsempészni a szekcióknak a saját országbeli tananyagot, ez nálunk sikerült is több kevesebb sikerrel. Aztán következik a secundary, ide járnak a gyerekek 7 évig, majd a végén érettségi.

Tegnap este szülői értekezlet volt, mert Dávid jövőre secundaryba fog már járni. Héttől volt egy általános tájékoztató, bemutatkozott egy-két tanár, akit jó, ha ismerünk, jó, ha tudjuk a nevét. Elmagyarázták a felépítést, mi miért van, mire kell oda figyelni. 10-ig fognak osztályozni, meg ne kérdezzétek miért, hiszen 6 alatt bukás van, azt mondták a nem tudást is csoportosítani kell. 1-es és a 2-es a reménytelen. No ebben eddig szerencsére nem volt részünk, reméljük ezek után sem lesz! Csodák csodájára két nyelven, franciául és angolul is elmondták az instrukciókat, így teljesen értettünk mindent. Sok mindent tudtunk már, hiszen a lányok a secundaryba jártak, de ők felsőbb évfolyamokban kezdtek, már egy beállt rendszerbe kellett bekapcsolódniuk a magyar tanárokkal együtt, hiszen a szekció minden tagja akkor kezdte tanulni az iskola rendszerét. Mára szépen kialakult, megismertük a felépítést (nagyjából, azért még sokszor meglepődünk, de alakulunk, remélem), most egy új dolog történik velünk is, hisz még egyik gyerekünk se ment így sorba az osztályokon, első Dávid.

Nyolckor mindenki átvonult a jelenlegi osztályába és ott a jövő évi osztályfőnökkel lehetett elbeszélgetni, kérdéseket feltenni. Mi is ezt tettük. A magyar szekcióban az volt eddig a szokás, hogy az elsősök osztályfőnöke mindig Fodor Erika tanárnő volt. Most is ez várható, de két dolog miatt nem biztos még most semmi a magyar szekcióban.

Az egyik, hogy írt ki a Minisztérium (végre) egy tanári és egy tanítói állást, annak az eredménye július elejére várható. A másik, hogy a primarybe sok gyerek iratkozott be, sőt, állítólag még többen nem iratkoztak be, így osztálybontások is lehetségesek. Ennek mi szülők nagyon örülünk, hisz ebben az évben is együtt volt az 1-2. osztály és a 3-4. osztály, csak az 5. volt egyedül. Azért egy kicsit így nehéz tanítani, tanulni, de a gyerekek szépen megszokták, a tanárok nagyszerűek, megbirkóztak a feladattal, bár mostanában látom rajtuk, hogy nagyon fáradtak. Jobb lenne mindenkinek, ha bontott osztályok lennének, de ennek egyik előfeltétele, hogy minimum 25 főnek meg kell lenni. Most úgy néz ki, hogy ez meg lesz az első, második, harmadik osztályba, a jelenlegi állás szerint a 4-5. osztály lesz össze vonva. De ha mégis jön oda is tanuló, akkor ott is bontás lesz. Akkor szükség van tanárra, tehát ez befolyásolja a Dávidék évfolyamát is, mivel akkor oda kell a tanárnő. Ezt nagyon sajnálnánk, mert egy nagyon kedves, aranyos ember Erika, a gyerekek nagyon szeretik, csak jót hallottunk róla. De nem mi döntünk, és az iskola rendszerét ismerve szerintem csak szeptemberben fog kiderülni minden.

No, de azért válaszolt a kérdéseinkre, meghallgatott minket, elmondott sok hasznos információt, tapasztalatot. A legfontosabb a fegyelem, a szabályok betartása, odafigyelés mindenre. Itt már megszűnik az osztályfőnök segítsége, igazából nincs is. Mindent maguknak kell elintézni, senki nem nyúl utánuk, hogy segítsen. Meg kell szokni, hogy ezután 45 percesek lesznek az órák, aztán az 5 perc csak arra lesz elég, hogy átrohanjon egyik épületből a másikba a következő órára. Rövidebbek a nagyszünetek, délben csak 55 perc lesz ebédre, pihenésre, eddig ez majdnem 2 óra volt. Nem beszélhetnek a saját anyanyelvükön az idegen tanár előtt, mert kapnak érte rendesen. Előre kell gondolkodniuk, hogy mit vigyenek magukkal, milyen óráik lesznek, mit hagyjanak a szekrényükben (kapnak kicsi, zárható szekrényeket, sok minden nem fér bele, de könyvek, tesi cucc igen). Biztos fog eleinte hiányozni Bea néni anyáskodása, vigyázása, de ez van, hirtelen nagyot kell nőniük most lélekben is. Erika szerint kb. 2-3 hét alatt belerázódnak ebbe az új rendszerbe a gyerekek. Meg kell szokniuk, hogy a conseil-hez kell menniük, ha bármilyen gondjuk van, nem az osztályfőnökhöz, és ott bizony vagy angolul vagy, franciául tud csak társalogni. Tegnap bemutatkozott ez a tanár is, egy rokonszenves fiatalember lesz az egész évfolyam conseil-e. Az idegen nyelvvel nem lesz baj, a dumálással, a szabályok betartásával már igen. A tanulás miatt sem aggódom, nagyon jól tanul Dávid, Bea kihozott belőle sokat, bár még maradt benne jócskán, de nem lesz baj. Csak a csipogást, dumcsizást tudná befejezni. Főleg órán! Ha valaki tud egy jó megoldást erre, akkor várom a javaslatokat (ragasztó nem jó!).

Ami még fontos, hogy délelőtt a gyerekeket elvitték a secundaryba, megismerhették a leendő tanáraikat, bemutatták nekik a rendszert. Dávidnak tetszett. Örült az angol tanárának, Eszti ismeri, jó fej, ha rendesen viselkedik Dávid, akkor jól ki fognak jönni egymással. A magyar tanárok is nagyon jók (bár mind jó, hisz a lányokat tanították) akik fogják tanítani. Tetszett, hogy nem csak bedobják őket a mélyvízbe, azért kapnak egy kis biztatást, egy kis útmutatást már most. Ha találkoznak a tanárral ez alatt a pár hét alatt, akkor ismerősként üdvözölhetik, így azért mégis könnyebb lesz szeptembertől.

Mert azért azt nem szabad elfelejteni, hogy ide 3200 gyerek jár, nagyon sok tanárral, nem olyan könnyű itt eligazodni!