Húúú, annyi miden történt a héten!
Hétfőn Esztivel allergiavizsgálat, szegénykémet össze-vissza szurkálták! Este már szülői értekezlet!
Keddtől suli, suli, suli! Ekkor még csak fél nap, hazaértem, főztem, aztán rohanás vissza Brüsszelbe a gyerkőkért. Délután még vásárolni, amit kell, bekötni, amit még kell, megírni, amit még kell.
Szerdán, mint rendesen rövid nap, tehát megismétlődött az előző napi tortúra. Délután házi, újabb vásárlások, kötések, írások, este foci.
Komolyan mondom, szerdáig meg sem álltam, szó szerint! Állandóan rohantam valahová, valakinek kellett valami, valakit vittem valahová. Szerdán este Genválból hazafelé még a GPS is eltévedt, össze-vissza mutatta a térképet, kemény fél óra alatt meg is tettem a 7 km-es utat. Na, mindegy, túl lettem rajta! Ja, és szerdán elkezdődött a flamand nyelviskola, ott is voltam 9-től 10-ig, csak hogy teljes legyen a felsorolás! Szerencsére csak eddig, mert különben 11. 40-ig fog tartani, épp annyi időm marad, hogy beérjek a gyerekekért, mivel a szerda ugye rövid nap, 12. 20-ig van tanítás.
Csütörtökön végre, úgy ahogy utol értem magam, Gyuszi is itthon volt, mert vártuk a Belgacomot, hogy beköti a belgatévét. Kigondoltam, hogy a gyerekeket beíratom iskolabuszra reggel. Eddig én vittem őket reggel, az iskola előtt megálltam, ők kiszálltak és bementek, én meg hazaautóztam. Nos, ezt az iskola busz is meg tudja tenni. Nehezen belementek (majd elmesélem miért), de azt mondták, hogy menjek értük. Azt már én sem bánom, hisz ekkor van alkalmam arra, hogy találkozzak magyarokkal, szülőkkel, barátokkal. Ennyi nekem is kell! Tehát ez a csütörtöki nap egyik történése, hogy sikeresen beírattuk a gyerekeket, hétfőn reggel már busszal mennek (azért nekem is fura lesz, először biztos rossz is, hisz már két éve én vittem, hoztam őket). A másik szuper jó dolog elmesélését Gyuszira hagyom! Igazán nevetséges a dolog!
A péntek megint érdekesen alakult, reggel bevittem a gyerekeket, kitakarítottam a felsőszintet, berohantam Barnusért 12-re (az ovisok, az 1-2. osztályosok péntekenként csak délig vannak a suliban). Haza rohantunk, kitakarítottam az alsó szintet is, 3-kor visszarohantam a suliba a maradék két gyermekemért, aztán már csak szép lassan hazavánszorogtunk. Hát, ezen a napon sem unatkoztam!
Ma, szombaton, kellemes napunk volt, még a napocska is ki-kisütött. Délutánra fölszáradt a gyep is, le lehetett vágni (Gyuszi nagy örömére), én is kiszedtem a „csodálatos” paradicsomot, paprikát, kitakarítottuk a kertet, ültettem virágot megint. Délután jöttek ismerősök nézni a meccset, hiszen megint a magyarok játszottak! Ha valaki nem tudná: Gggyyyőőőzzztttüüünnnkkk !!! Igaz, csak 1: 0-ra, de akkor is!
Remélem hétfőtől több időm lesz tényleg és akkor több időm lesz az irogatásra is. Igazából hiányzik is, és bocsi attól, aki számít ezekre, a kis bejegyzésekre!