Néhány évvel ezelőtt még lenézően legyintettem, ha valaki a fitnesz szalonokról beszélt: annak való, aki nagyzolni akar, és nem tudja jobb helyre tenni a pénzét. Néhány évvel és jópár kiló súlyfelesleggel később megváltozott a véleményem.

Adminisztratív munkakörben dolgozom, egész nap ülök. Ez önmagában még nem lenne probléma, valószínűleg sokan cserélnének velem. Viszont a napi mozgásmennyiségem a minimum szint alá süllyedt. Régóta halogattam a változtatást, de elérkezett a pont, amikor már nem rázhattam le kedvesemet, hogy “persze majd utánanézek hol lehet mozogni egy kicsit“. Fogott, és elcipelt egy fitneszbe. Elkezdtem hetente kétszer erőlködni és izzadni, és láss csodát, kezdem magam jobban érezni a bőrömben. (Már odáig süllyedtem, hogy hétvégén is csinálom.)

Ehhez hozzákapcsoltam egy kicsit egészségesebb kajálást. Először is, amióta Belgiumban élünk, ötször annyi zöldséget és gyümmölcsöt eszem, mint előtte. Ez már önmagában vívmány, ha az egészséges táplálkozással kapcsolatos korábbi hozzáállásomat nézem.

Néhány hete a vacsora mennyiségét drasztikusan csökkentettem, és azt is megnézem, hogy mit eszem. Kedvesem nagyom partner az ilyen dolgokban, sokszor ő az, aki “rászorít” az egészséges dolgokra. Nemrég például vett egy párológépet.

Alulra kell tenni a vizet, fölé pedig az edényekbe a kaját. Természetesen rögtön ki is próbálta, húst párolt rizzsel és zöldséggel. Alul van a befűszerezett hús, fölötte a rizs, a tetején a zöldség.

Kb tíz perc amíg összekészíti az ember, és negyven amíg elkészül. Zsír vagy olaj nélkül, alig használ fel egy kevés vizet.