Nagyon sok üzenetet kaptam. Többen voltak, akik tudják nem vagyok jelen sehol és ha kérek akkor nagyon komoly lehet a helyzet. Csak annyit írtak legtöbben:
-Imádkozunk! Veletek vagyunk!
Kb. ugyanennyien kérdezték ma, hogy van-e már eredmény? Nemrég hívott csak Katinka, eddig nem tudtam mondani semmit. Fáradt, de mosolygós arcán láttam, hogy győzelemre állunk. Minden ugy van ahogy reméltük. 💓

Most nincs sok időm irni, de hálás szívvel köszönöm, hogy gondoltatok az én kislányomra, akinek hite engedte imádkozott érte felekezettől függetlenül. Isten meghallgatta könyörgésünket. Megáldotta az orvosok tudását, kezét, hogy jól csinálják amiben hisznek. Győzelemre áll Isten és a tudomány a mi Katinkánkért!

Kérdeztétek azt is mivel küzdünk, harcolunk? Én ugy gondolom, hogy tiszteletben kell tartanom a kérésüket, hogy ők szeretnék ezt nyilvánosságra hozni amikor ugy érzik itt az ideje. Talán az egy éves szörnyű évfordulón. Ígérem, hogy itt ezen az oldalon is megfogom osztani veletek. 

De látjátok, felülíródik a tavalyi szörnyűség a jó hírekkel, a reménnyel! 💓