Címkék

, , , , , ,

Év végére? Tél van? Összegzések járnak a fejemben 2018-ra. Vajon mennyire nyomaszt ez az egész még mindig ami idén történt? 

Olyannyira fura érzéseim vannak, hogy megérkezett a teszt eredménye és bár örültem neki, hogy ez is meg van, de nem tudtam kimutatni. Örültem a karácsonynak, hogy együtt voltunk, de lelkileg annyira fáradt vagyok. Kicsit be kellene már húzni a féket. 

Nagyon bánt, hogy a mai napig magyarázkodnom kell a glutén miatt és pont tegnap este zörrentem valakivel össze, mert ott volt a mosoly az arcán és a nemtörődömség, ami fájt. Nem olyan embertől jött ez aki igazán számítanak, főleg nem nekem, de a gyerekemért ugrottam mint egy anyatigris. Katinka persze örülne ennek. 🙂 Mindig azt mondja ne engedjem, küzdjek ahogy annak idején érte is tettem. Tegnap nagyon berágtam. Hát soha nem lesz ennek vége? Az emberek tudatlanságból, a saját butaságukból kifolyólag miért érzik azt, hogy beszólhatnak? Elgondolkodtam, hogy vajon hányan érzik azt, hogy ezt ők megtehetik? Mert én, mi nem vagyunk elég hangosak, nem vagyunk elég határozottak, mert mindig csak ugyan azt szajkózzuk? Ha nem lennék fáradt akkor valószínűleg e mellett is elmentem volna csak ugy, de nem ment, már elegem volt. 😦 

Gondolkodtam a 2018-as számadáson. Mi volt? Mi történt? Sok minden, tul sok minden talán. Ezt a számadást meg kell írnom, mert életünk meghatározó történései voltak ebben az évben. Mert nyertünk és vesztettünk, figyeltünk és elhittünk majd csalódtunk (megint), emberek jöttek-mentek az életünkben, elfáradtak mellettünk. Közben próbáltuk fenntartani a fejünket, vagy a másik fejét fenntartani, hogy ne húzzon le az ár. A posvány, az elkeseredés. Jók voltak a nagy találkozások, mikor a másiknak fogalma sem volt arról mennyit jelent az nekünk. 

Most így a végén meg kellett állnunk. Mindketten azt éreztük, hogy elég. Amiért hálás vagyok, hogy még most is, ilyen állapotban is meg tudtuk beszélni a párommal, hogy mi a baj, és mindketten ugyanazt éreztük. Meg kell állni, lassitani. Mert szaladnak a napok, és még nem is éltünk. Talán majd most! 🙂 

De meg kell írnom azt a számvetést, le kell zárnom dolgokat, el kell döntenem dolgokat. Most! Talán nem véletlenek az ó és új évek. Igazából csak egyik nap a másik után. Nem változik semmi. De mégis egy év eltelt, holnap után már 2019-et írunk.