Utólag kiegészitem ezt a bejegyzést. Megkérlek aki most olvasod az alábbi sorokat, hogy vonatkoztass el attól az üzlettől amiről irok, mert az csak egy példa, mint ahogy a nemzet amit kiragadtam a belga sokszinüségből, ők is csupán példának lettek emlegetve.

Lehet nálam van a gond, de nekem ez nem megy! Állandóan csak ámulok és bámulok és töröm a fejem a miérteken, amire nem tudom magam a választ, akit kérdezek az meg csak a vállát húzogatja, értelmesen nem tud válaszolni. 

Arról beszélgettünk tegnap este, hogy milyen jó, hogy ennyi lengyel bolt van Belgiumban. Kisebb-nagyobb városokban, kerületekben megtalálhatóak. Már egész nagyok is nyíltak, kompletten be lehet náluk vásárolni. A magyarok is szeretnek ezekbe az üzletekbe járni, hiszen hasonló a tejföl, a turó, a savanyúság, a hentesáru és még sorolhatnám. Nagyon sok olyan termékük van amit a magyarországi üzletek polcain is sorakoznak. 

A kérdés az, hogy hogy lehetséges ez? Azért, mert a lengyelek a lengyel boltba járnak. Ők nem azon csamcsognak, hogy mi mennyibe kerül, hanem ha szüksége van valamire akkor bemegy és megveszi. Nem azt mondja, hogy na én oda nem megyek, mert drága, meg nem támogatom a vállalkozót, egye meg a fene, rajtam ne gazdagodjon! Nem! Megkeresi, utazik érte ha kell és bevásárol.

Nézzük, hogy állunk mi magyarok itt Belgiumban. Az eltelt bő 13 év alatt több próbálkozás is volt magyar bolt megnyitására. Szép sorban mind bedőltek. Nagy lelkesen mentek az emberek, majd hallottam jobbról is meg balról is, hogy én oda többet nem megyek, mert drága. Drága? Tényleg? Nézzük csak, mint laikus, számomra egyértelmű, hogy helyiséget kell bérelni, adózni kell, ide kell hozni az árut amit ugye meg is kell venni Magyarországon. És hát élni is kellene valamiből ha már az előzőeket valaki kitermeli. De nem, mert a magyar boltban (máshol már régen nem, de itt igen) elkezdenek visszaszámolni, hogy mennyiért vette meg a tulaj az árut és mennyi haszna lehet ezek után. Eszem megáll, de tényleg! Ez most komoly? Az meg a másik, hogy többen mondják inkább megy a lengyel boltba mint a magyarba. Ha ennyire nem tudjuk becsülni más munkáját, akkor miért nem csinálunk mi magunk egyet és mutatjuk meg, hogy na majd én megcsinálom, másképp is lehet. De nem, csak megy a hőbörgés, a hangulatkeltés, kibeszélés. Olyanok adják tovább a hírt, akik életükben nem jártak Belgium egyetlen magyar boltjában, és rontják ez által a kis boltocska hírnevét és üzletét. 

Mióta itt vagyunk mindig kerestük a magyar szakembereket mindenből. Legyen az fodrász, kozmetikus, pedikürös. A házon ha kell valamit csinálni arra is van már szakemberünk. Megkértem egyet aki szimpatikus volt, hogy jöjjön el és nézzen szét. Nem fogok irkálni 25-nek, hogy versenyeztessem az árakat. Az a lényeg, hogy rendesen legyen elvégezve a munka ha meglesz a rá való. Én örülök, ha ezzel is segíthetünk az itteni magyar vállalkozóknak. És nem, nem értem az embereket! Nem tudom, hogy ez csak a magyarok között megy-e vagy más nemzetek is csinálják? 

Pl. sok román bolt is van akik előszeretettel tartanak pár magyar terméket. Sokan örülnek ezeknek a pár dolgoknak is, míg mások fujjolnak, meg csúnyaságot mondanak a románokra. Dehát miért? 

Olyan ez mint a fotelbetyárság, könnyű dumálni az ismeretlenről, mig mi magunk bele nem kezdtünk és meg nem tapasztaltuk. Könnyű mondani, hogy legyen olcsóbb egy bolt, mig mi magunk nem álltunk be a pult másik oldalára és nem tapasztaltuk meg mennyi munkával, szervezéssel és pénzzel jár egy üzlet üzemeltetése. 

Annyi, de annyi rosszindulatú ember van, hogy komolyan mondom félelmetes. 😦 

És nem, nem tudja a bolt tulaja, hogy írtam ezt a bejegyzést, talán nem is fogja olvasni soha. Nem fűződik hozzá semmiféle érdekem, évente jó ha 3 alkalommal eljutunk hozzájuk. Olyankor jól bevásárolunk, de ha bármire szükségünk van akkor beszerzi, hozza. Csak iszonyatosan bosszant, hogy emberek tanulnak, képezik magukat, idejüket feláldozzák és nagyon kedves jó emberek maradnak, de sokan képtelenek megbecsülni egy fodrászt, egy pediküröst és szánt szándékkal rontják az üzletét, ezzel együtt az életét. 

Valaki árulja már el, amikor ilyet csinál akkor az neki jó érzés? Valamiféle elégtételt érez? Vagy mi inspirálja? Azt értem bár elfogadni nem tudom, hogy rontja a másik üzletét. De amikor idegen emberekről állítanak rosszat az miért jó? Akiket nem is ismer. Nincs saját tapasztalata.

Nekem nem lenne képem alkudozni pl. a pedikűrösnél, meg mondani, hogy hát nem jövök többet mert drága vagy. Örülök, hogy láthatom, hogy beszélhetek vele és évente pár alkalommal ha rendbe teszi a csámpás lábaimat akkor igen is hálás vagyok neki, mert tudom tanult, képezte magát, nem sarlatán és amikor eljövök tőle olyan, mintha a fellegekben járnék. 🙂 

Szóval ki lehet próbálni, hogyha már valaki nem tud dicsérni, akkor legalább fogja be a száját. Főleg ha számára ismeretlen emberről beszél, nyilvánít véleményt. 😦 Ejnye már! 

Heti morgásunkat hallották, olvashatták. Csak már nagyon nyomta a lelkemet ez az egész hónapok óta!  Hát kiirtam. Mondanám, hogy várom a véleményt, de itt valahogy nem nagyon szokott senki kommentelni. 😦 Hát jól van … Nem. 😦