Itthon kezdtük az új tanévet. Még a suli előtti héten Barnus beteg lett. Uj fájdalom jelentkezett, maradt a mellékhelyiség. Mi a fene? Próbálkoztunk kurálódni, de nem történt semmi változás. Aggódtunk mindketten az uj fájdalom miatt. Mióta a diétát betartja nagyon szigoruan azóta nem volt gond. Még arról is beszéltünk, hogy nem-e a suli miatt fáj a pocija, de azt mondta nem gondolja.

Kerestük az orvosunkat, szabin volt. Végül Gyuszi felhívta a kórházat, hogy hátha beszélhet a gasztro orvosunkkal. Valakitől muszáj segítséget kérnünk! A nővér akkor mondta, hogy lehet időpontot kérni a doktor úrtól telefonos segítségkérésre is. No gyorsan kapott az alkalmon, hívta is a megadott időben, de épp beteget vizsgált, majd később visszahivja. Este 6-kor már nagyon szomorúak voltunk, mert nem történt semmi, kicsit ugy is éreztem, hogy csalódtam a dokiban, pedig milyen szuper rendes volt. 😦 

De Gyuszi hazaért és azonnal mondta, hogy útközben volt mikor hívta a doki!!! ❤ Elmondta a tüneteket, és azonnal mondta, hogy ez várható volt, így viselkedik a szervezet a vírus miatt. Ezt a típusú fájdalmat is ez okozza. 😦 Azt mondta 12-14 nap a gyógyulás, de szervezettől függ, hiszen a gyereknek gyakorlatilag nincs semmi ami támogatja az immunrendszerét. Ugye emlékeztek, a bélbolyhok nagy szerepet játszanak az immunrendszerünk felépítésében. Ami ugye nincs. Majd lesz, de most nincs. Ami nagy baj, hogy a cf is pont ezt a belső szervet terheli a tüdő után a legjobban. Szóval most éppen többszörösen is gáz van. Emlékezett a gyerekre, félszavakból is megértették egymást Gyuszival. Próbálta megnyugtatni, hogy hátha ebben a tanévben nem az lesz mint az elmúlt kettőben, és nem lesz a sok hiányzás. De ezt sajnos senki nem tudja szavatolni. 😦 Reménykedni kell … és ennyi. 

Közben teltek a hetek, múlt héten üzentek a suliból, hogy menjünk már át, mert ez így nagyon nem lesz jó. Ez egy elég erős iskola ami a szomszédban van. Nincs gyakorlati oktatás, minden elméleti. Az igazgatónő elmondta, hogy ez így nem lesz jó, 3. hete nem tudott menni a gyerek iskolába, ez így nem jó kezdet, ezt mi is tudtuk, de nem tudtunk mit tenni. Kellene keresni neki olyan iskolát ami tetszik neki, ahol van gyakorlati oktatás amit esetleg otthon is tudna csinálni. Teljesen beláttuk, hogy igaza van! Segitséget is adott. Egy intézménybe elküldtek minket, beszélgettek velünk, mindent felirt a hölgy, majd mormogott, olvasott, a gépén listákat nézett át, Barnussal beszélt mi tetszik neki, mihez lenne kedve, majd két iskola címét felírta a papírra. Nevetve néztünk egymásra, mert pont pár nappal előtte beszélgettük, hogy valami ilyesmi felé kellene orientálódni majd. Egyetlen bibi volt, Gent-ben van mindkét suli. 

Péntekre kaptunk időpontot mindkét helyre. Addig kértem ismerősöktől tanácsokat, olyanoktól akik Gent-ben tanultak, ki mit hallott a sulikról, stb. Barnus átbogarászta az iskolák oldalait és elmentünk szétnézni. Az elsőbe is felvették volna, de Barnus mondta, hogy a másik suli  jobban tetszett neki, ez itt nem pont az amit ő szeretne. Nem búslakodtunk, átmentünk oda az időpontunkra. Kb. fél percen belül tudtuk, hogy jó helyen járunk. A gyerek felélénkült, elkezdett beszélni, figyelemmel nézett az igazgatóra, kérdezett, bólogatott, mosolygott, stb. Körbevezettek minket, csak ámultunk és bámultunk az iskola felszereltségén!!! :O És totálisan az amiről beszélgettünk pár napja otthon. 🙂 Grafikus kommunikáció és média a szak amire felvették. Hetente 2-3 nap gyakorlat, és mivel az egész rendszerhez hozzáférést kapnak a tanulók igy otthon is tudnak dolgozni. Ez az, ez kell nekünk! 🙂 

Tegnap volt az első nap, jól érezte magát, mosolyogva, tettre készen jött ki délután. Egyelőre én hordom. Nem áll ez messze tőlem, hiszen a gyerekeket is hordtam Brüsszelbe 4 éven keresztül a suliba. Megbeszéltük, hogy ha összebarátkozik srácokkal és esetleg Aalst-ból jár valaki vonattal és lesz kedve hozzájuk csapódni akkor majd ő is azzal megy, iskolabuszok járnak az állomásról az iskoláig. 

Itt a suli honlapja, nézelődni lehet, hogy miket is csinálnak ezek a fiatalok! 🙂 Szuper dolgokat. 🙂  Viso

Ja és nevettünk, mikor az igazgatónő mondta, hogy sok tanulójuk Kortrijk-ben folytatja a tanulmányait. Mondtuk azt ismerjük, a nagyobbik fiunk oda jár a Howest-re! Szóval helyen vagyunk! 🙂  

A héten megy az osztály kirándulni, kérdezték van-e kedve menni velük, volt. Igy csütörtök-péntek nem lesz itthon, ez az első nagy kirándulása mióta kiderült a gluténérzékenysége. Még össze kell szednem magam, hogy mit is adok neki a két napra. De nagyon örülök, hogy megy, hogy jól érzi magát. Ez a két nap jó lesz, hogy az iskola keretein túl is megismerkedjen az osztálytársakkal, tanárokkal. 🙂