Mindig keresem, hogy mi az aminek lehetne egy kicsit örülni. Vannak jó hírek, ideig-óráig ki is tart aztán szembe jön a valóság. Ez már teljes KO. Barnus állandóan beteg. 2-3 nap a suliban és újra beteg. Olyan sápadt mint a fal, szólnia sem kell, többször jártányi ereje sincs. Panaszkodom, mondják mások, hogy igen-igen, náluk is hasonló gondok vannak, hasonló tünetekkel. Sosem éreztem elégtételt a miatt, ha másnak is volt bármilyen baja, gondja, nem lesz nekem attól jobb. Így most sem lett, hála a jó Istennek!!! Az sem boldogít, hogy tele vannak a kórházak, mert nagyon sokan olyan rossz állapotba kerülnek, hogy orvosi ellátásra szorulnak. 

Értem én, hogy nincs globális felmelegedés, hogy csak hókusz-pókusz az egész meg kitaláció. 😛 Csak azt nem értem, hogy akkor mire fel ez az össze-vissza időjárás? Örültünk, hogy enyhe a tél, igen az éves számlákon majd meglátjuk jótékony hatását. Most meg érezzük a kevésbé jótékony hatását, a vírusok remekül érzik magukat ebben az enyhe, esős, nyálkás időben. Szuperül szaporodnak, átalakulnak és hol így, hol úgy, hol ilyen, hol olyan formában támadják a szervezetünket. Hol lázasak vagyunk, hol megy a hasunk, vagy éppen hány valaki, torokgyulladás, influenza, majd újra láz, gyomorhurut, stb. stb. Ki sem látszunk belőlük! Igazából már alig foglalkozunk mással, mint ezekkel, ezek leküzdésével.

Ültetném én a fákat, a virágokat, de itt is az a tendencia, hogy vágják a fákat ki mindenfelé. 😦 10 éve még minden talpalatnyi helyre vagy fát, vagy bokrot ültettek, most meg? Eddig tartott a napi morgás rovatunk.

A suli hiper-szuper! Kértek az orvosunktól egy igazolást, hogyha a cf-el kapcsolatban beteg, akkor ne kelljen állandóan a dokihoz rohangálni igazolásért, mi is igazolhatjuk. Továbbá kirendelnek Barnus mellé tanárokat. Megjelölhetjük, hogy mely órákból szeretnénk kérni pedagógus segítségét. Ha 9 fél napot hiányzik akkor már jönnek is a tanárok! Ha azt szeretnénk, akkor bekamerázzák az osztálytermet és úgy tarthatják a kapcsolatot még az órán is. De ez csak akkor lehetséges, ha tényleg már gyógyulóban van.

Egyre jobban beszél flamandul, ebben sokat segít neki az osztálya, nagyon rendes srácok. Lassan nem lesz már gond a flamand írással sem. Nemrég mesélte Barnabás mosolyogva, hogy beszélgetett egy sráccal aki nem tudta, hogy ő nem belga és nem vette észre a beszédén. Jók ezek a kis bizonyságok, inspirálják őt. Ennyi volt az utóbbi hetek, hónapok jó híre. 

Nagyon nehéz, hogy mennék, csinálnám, de mit? Segítenék, de mit? Átvállalnám, de mit? Most valahogy már tényleg csak az igazi tavaszra a víruspotyogtató melegre tudunk várni. E helyett most visszatér a tél a hétvégére. 😦  

Tudom, hogy vége lesz és jobb idők jönnek majd, de már nagyon türelmetlen vagyok. 😦