Címkék

, , , , , , , ,

El sem hiszem, 30 éves lettél! 🙂 ❤ Bár már 3 héttel korábban megszülettél, de mivel gondok voltak leginkább velem a kórházban és a régi rendszerben nem lehettek a kisbabák az anyukájukkal, hát alig láttalak. De ekkor, 21 nap után hazamehettünk, mi hárman. Te, édesapád, én és család lettünk. 🙂 ❤

Akkor még nem tudtuk, hogy bearanyozod az életünket, csak szerettünk nagyon, ragaszkodtunk hozzád nagyon. Mindent elkövettünk, hogy boldog kisbaba legyél. És az is voltál, azt gondolom. Szépen fejlődtél, sokat ettél, sok mosolyt csaltál az arcunkra. ❤ Szépen növögettél, és nagyon hamar kiderült, hogy egy különlegesen kedves, aranyos, szerethető és szerető drága lelket kaptunk a személyedben. 

Ha behunyom a szemem akkor látlak magam előtt még most is, ahogy kedvesen fordulsz minden és mindenki felé. Valahogy mindig mindenki emlékezett rád már első pillanattól kezdve, aki egyszer is látott. ❤ Kincse voltál az egész családnak, az első gyermek, az első unoka és jól megfeleltél, jól felkészítettek az angyalok mielőtt leküldtek ide hozzánk. ❤

Aztán kezdődtek a gondok. Sokszor sírtunk. Aztán már mindig sírtunk. Segítség sehol. Kaptam bántást, kaptam megvetést, megaláztatást mert mindig vittelek, bíztam az orvosokban, értsék meg, valami baj van. Fiatal voltam, nem tudtam semmit még, csak azt érezte a lelkem, hogy baj van. Mentem fűhöz-fához, míg végre ráakadtam egy orvosra aki kapásból megmondta mi a baj. Azt gondoltam most már megnyugodhatunk, nem lesz baj.

De baj lett. Drága kicsi lényedhez kaptunk egy szörnyet, amit együtt kellett legyőznünk. Még akkor is, ha senki nem biztatott. Még akkor is ha időnként szélmalomharc volt és csodálkozva néztek rám az emberek, hogy mi a csudának harcolok, megyek árral szembe? De mentem, hajtottam Édesapádat, hajtottalak téged és magamat. Egyszerűen azt éreztem, hogy képtelen vagyok feladni!!! Egyszer, 6 éves korodban érintett meg a feladás szele, de csak egy pillanatra! Azt mondták nincs tovább. Én csak lehajtottam a fejem és potyogtak a könnyeim. Tehetetlen voltam. Nem vagyok orvos, nem vagyok gyógyító és ők már kifogytak a lehetőségekből. És ekkor történt az amit utána nagyon sokszor halhattál tőlem. Felemeltem a fejem és megmakacsoltam magam!!! Nem! Élni kell, menni tovább! Láztól piros kis arcodat néztem, fogtak pici kezedet és elmeséltem neked százszor is, hogy haza kell mennünk, le kell ezt itt győznöd és majd kitalálunk valamit, de nem veszíthetlek el. Akkor ott megtanultam befelé sírni, zokogni, kifelé mosolyogni, ölelni, biztatni. Az összezuhanásaimat egyetlen ember tudta, édesapád, aki talán csodálkozva, hitetlenkedve nézte mennyire nem vagyok hajlandó elfogadni az elfogadhatatlant, és csak jött hűségesen, állt ott mellettem, mondtam mit csináljon, az ölelésével reményt, és erőt adott.

És túléltük!!! Tudtam, hogy valami történni fog! Isten magához ölelt téged és én ha semmi másért nem tehetném, hát ezért is örökké hálás lehetnék neki. ❤ És az igazi úton ezután indultunk el, felemelt fejjel. Néha megbotlottunk, néha összetörtünk, de mentünk tovább. Már nem féltem! Tudtam nem lesz baj! Hittem Isten kegyelmében, ma is ezt teszem! 

Te születtél a kislányomnak mégis nagyon sok dolgot tanultam általad, tőled! Megtanultam erősnek lenni, nem feladni, bízni, mérhetetlenül szeretni, kitartani mindenen keresztül és a legfontosabbat, hinni!!! 

A kicsi babám lettél, az én gyönyörű kis hercegnőm, kedves gyermekem, mára pedig 30 éves. Az emberek sokszor mondják telik az idő, nem szeretik, öregszenek. Mi minden évnek örültünk, hogy eltelt. Most boldogsággal tölt el, 30 éves lettél! ❤ Már 30 éves! ❤ 

Elmondhatatlanul büszke vagyok rád! Be akartad bizonyítani magadnak és másoknak, hogy életre való vagy. Mára a sok küzdelemben megedződtél, felnőttél, szép fiatal nő lett belőled aki kitart az álmaiért. Dolgozol, munkád van, a hátad mögött még a főnökeid is Napsugárnak hívnak és épp a napokban léptettek elő. Van egy csodálatos párod, aki pontosan olyan érzékenyen és kedvesen, szeretettel szeret amire neked, a lényednek szüksége van, hogy legyőzhesd a holnapot is. 🙂 

Kicsim, 30 éves lettél, a világ a tiéd! Éld meg! Minden csodálatos napját! Tudod, emeld fel a fejed! Mosolyogj! Élj!

Örökké tartó szeretettel ❤  Anyucid  ❤