Címkék

, , ,

Nem!

Valaki elment, aki soha nem volt az, akinek lennie kellett volna, életem egyetlen percében sem. Ebben a blogban nem véletlen, hogy nem került ő soha említésre. Nekem nincs időm, erőm a múlton rágódni, sokkal többet foglalkoztat a jelen és a jövő. Hogy legyen jövő, no nem is nekem, hanem legfőképp a gyerekeinknek. 

Így aztán nem kezdem el mondani, hogy milyen gyermekkorom volt és mi nem volt, mert ennek a blognak a keretei kevesek lennének ehhez. Én, aki magam is édesanya vagyok rettenetesen fájdalmasan éltem ezt meg! 😦 Egész életemben azon dolgoztam, hogy  kifejezzem gyermekeim felé azt amit én soha nem kaptam meg. Mert tudtam mennyire szükségem lett volna rá, mert tudtam mennyire hiányzott életem minden percében és nem akartam, hogy ebben részük legyen! Soha! 

Képtalálat a következőre: „vigasz”

Hálával tartozom kis falumban azoknak az embereknek, akik engem magamért szeretnek és elfogadnak aki vagyok, aki lettem a harcaimmal, tetteimmel és nem befolyásolta őket a kitartó hangos szó, olvasni tudtak az én némaságomban is. Köszönöm szépen, örökké hálával fogok rájuk gondolni! 

Köszönöm a gyermekeimnek, hogy olyanok lettek amire mindig vágytam! Pár órán belül itt voltak velem, vigaszt nyújtottak és mellettem álltak akkor amikor arra volt szükségem. Hogy a fiaimban a szeretet, a gondoskodás felülírt mindent, és egymásra vigyázva még betegen is kitartottak míg haza nem értem! És köszönöm az én drága páromnak, hogy az amit ígértünk egymásnak sok-sok évvel ezelőtt az még ma is élő és való! ❤ Engem ez visz egyre tovább … ❤ 

Szeretettel küldöm az alábbi idézetet, jó lenne, ha szóról szóra értelmezné mindenki aki olvassa ezeket a sorokat, mert bár a Biblia oldalai nem nyílnak meg minden szív előtt, azt gondolom, remélem,  hogy ez a rész igen! 

Pál Apostol I. levele a Korinthusbeliekhez 13.

1A szeretet himnusza. 
Szóljak bár emberek vagy angyalok nyelvén, 
ha szeretet nincs bennem, 
csak zengő érc vagyok, vagy pengő cimbalom. 
2Legyen bár prófétáló tehetségem, 
ismerjem az összes titkokat és minden tudományt, legyen akkora hitem, hogy hegyeket mozgassak, 
ha szeretet nincs bennem, mit sem érek. 
3Osszam el bár egész vagyonomat a szegények közt s vessem oda testemet, hogy elégessenek, 
ha szeretet nincs bennem, mit sem használ nekem. 
4A szeretet türelmes, a szeretet jóságos, 
a szeretet nem féltékeny, 
nem kérkedik, nem gőgösködik, 
5nem tapintatlan, nem keresi a magáét, 
haragra nem gerjed, a rosszat föl nem rója, 
6nem örül a gonoszságnak, de együtt örül az igazsággal. 
7mindent eltűr, mindent elhisz, 
mindent remél, mindent elvisel. 
8A szeretet nem szűnik meg soha. 
A prófétálás véget ér, 
a nyelvek elhallgatnak, 
a tudomány elenyészik. 
9Tudásunk csak töredékes, 
töredékes a prófétálásunk is. 
10de amikor eljön a beteljesedés, 
ami töredékes, véget ér. 
11Amikor még gyermek voltam, 
úgy beszéltem, mint a gyermek, 
úgy gondolkodtam, mint a gyermek, 
úgy ítéltem, mint a gyermek. 
de mikor férfivá nőttem, 
elhagytam a gyermek szokásait. 
12Ma még csak tükörben, homályosan látunk, 
akkor majd színről színre. 
Most csak töredékes a tudásom, 
akkor majd úgy ismerek, 
ahogy én magam is ismert vagyok. 
13Most megmarad a hit, a remény, a szeretet, 
– ez a három, 
de köztük a legnagyobb a szeretet.