Címkék

, , , , , , , , ,

Szombaton Németországban jártunk, megejtettük a havi nagy bevásárlást. Mostanában Würselen-be járunk, egy új nagy áruházat találtunk ott, szomszédságában pedig több más is van. Például egy Baumax. Most hirtelen nem is tudom ők vannak-e Magyarországon, az tuti, hogy mi még nem jártunk egyetlen üzletükben sem azelőtt. 

Hét közben nézegettem a padlókat, festékeket, és eszembe jutott, hogy többen mondták Németországban olcsóbbak mindezek. Gondoltam ránézek az oldalukra, és tényleg! 🙂 Ezért aztán meg is beszéltük, hogy átmegyünk és szétnézünk alaposan, most már vásárlós szemmel. 

Betévedtünk a hajópadlók sorába, mosolyogva jön szembe egy fiatalember. 🙂 Mondja, mondja a magáét, németül. Gyuszi kérdi, hogy tud-e angolul. Valahogy mindig reménykedünk, bár eddig nem nagyon jártunk sikerrel sehol Németországban csak nagy ritkán, hogy angolul beszéljen valaki. 😦 Emberünk továbbra is mosolyog, bólogat: yes! 🙂 Jééé! Gyuszi gyorsan el is mondta mit szeretnénk, kifaggatta mindenről, a srác pedig mindent elmagyarázott. Nagyon örültünk! 🙂 És pár kör megtétele után már meg is találtuk azt a mintát, ami nagyon tetszett mindkettőnknek!!! 😀 

Aztán a nagy nézelődésbe majdnem beleütköztünk pár emberbe, akik ránk köszöntek. 🙂 Így jár az aki se lát, se hall, csak a padlólapokra és laminált lapokra koncentrál. 😀 De legalább beszéltünk pár percet, puszi-puszi és mindenki ment tovább a maga útjára. 

Elértünk a konyhapultokhoz, no itt is érdeklődjünk akkor, mert vágatni kellene, meg a szélét megcsinálni, stb. Körbekérdeztek, senki nem tudott angolul. Erre a srác veszi a mikrofont, bemondja az áruházba, hogy valaki angolul tudó trappoljon már oda. Nem elküldött, nem lekoppintott, hanem kereste a megoldást. És hamarosan be is robogott egy másik mosolygós srác aki készséggel válaszolt minden kérdésünkre. 

Tök fáradtan, de mosolygósan mentünk kifelé az áruházból. Ilyennel sem találkoztunk még Németországban sem, Belgiumban sem. 🙂 Jó ez a Baumax!!! 🙂