A mi kis örök bohócunk, hűséges, okos kutyagyerekünk. Charlie egy fantasztikus jellem. És nem azért mondom mert a miénk, hanem mert tényleg az. Rendkívül jó fej, lehet vele dumálni és ő is elmondja a véleményét, tökéletes társaslény. Tegnap nevettünk este, hogy na Charlie vajon mikor születtél? Este? Reggel? Hányadik baba voltál? Már akkor is ilyen határozott jellem volt vajon? És akkor is ilyen szeretetreméltó? Akkor is csókkirály? 😀

Egyszer valahol olvastam, hogy a kutyák szerelmesek a gazdijukba. Hát én ezt totálisan igazolhatom. Charlie-nak Gyuszi a mindene, azt látni kellene hogy változik meg az arca amikor este végre haza ér a gazdi. Figyelmes, odaadó, de közben kis bohó. Mivel már három éves, így azt gondolom, soha nem komolyodik meg, de jól van ez. Ha munkáról, tanulásról van szó, akkor viszont ő az első aki ott van, aki figyel, aki szót fogad és minden pillanatért a leghálásabb. Igazából mindegy mit csinálnak ők együtt, csak csinálják és jó sokáig. 🙂

Innen indultunk, szerelem volt első látásra. 🙂 Mikor elhoztuk őt akkor gondoltuk, hogy majd lesz sírdogálás, pityergés, de amint meglátta Gyuszit teljesen elfelejtett mindent. Soha, egyetlen pillanatra nem hiányzott neki senki, csak a gazdi kellett neki!

Mikor hazahoztuk. Hát mindenki odáig volt érte meg vissza. 🙂 Nem véletlen. Már akkor megmutatkozott a jelleme, mi azt gondoltuk, hogy majd változik idősebb korára, hála Istennek nem. 🙂

  

Reggel kézfogással búcsúznak az ajtóban mint a nagyok (kellene már erről egy video 🙂 ), gazdi mindig mondja, hogy jó kisfiú legyen, ő meg szót fogad, beveri a szundit. 

Ha gazdiról van szó, akkor pózolok neki. 🙂 

Gyuszi egyik álma volt, ha lesz valaha kutyája, akkor tudjon focizni. Nos ebben is partner volt Charlie már az első pillanattól kezdve. Nagyobb volt a labda mint ő, de már egymás mellett rúgták a bőrt gazdival. És ez így van a mai nap is. Ha kint nagyon rossz idő van és nem lehet menni sétálni, akkor előveszik a lasztit és bent fociznak. 🙂

Gazdi úgy ítélte meg, hogy valószínűleg nem bírják ki egymás nélkül egy egész hétig, így Charlie életében először útra keltünk nyáron és együtt látogattuk meg Mamát és Papát. Fantasztikusan viselkedett egész úton és az egy hét alatt. Rendkívül büszkék voltunk rá, szófogadó, figyelmes, fegyelmezett és kedves volt. Persze Mamát levette a lábáról nagyon rövid idő alatt, de olyan is történt, amit még soha nem látott senki, Papa megsimogatta. Egyszerűen annyira kedves és aranyos, hogy nem tudnak ellenállni neki az emberek. 🙂 Mehettünk étterembe, fagyizhattunk sok ember között, csak ránk figyelt, nem érdekelte senki. Egyetlen percig nem volt terhünkre, és természetes, hogy ezután visszük magunkkal mindenhová! 🙂 

Amikor jön és mondja, magyaráz és mutatja, hogy ott-ott benn van, gyere Apuci és vedd ki lécci. És gazdi lehasal és együtt kotornak a szekrény alatt. Annyira jól esik szívből, szeretettel nevetni rajtuk. ❤

Háááát, a fürdés nem a legjobb dolog, de ha azt is Apucival csinálhatom, akkor rendben, legyen. Még ez is vigyorogva megy. 😀

A nagy csapat. Úgy alakult, hogy 3 év után ő lett a falkavezér. Taszika drágám már öregecske, meg különben is imádja ezt a gyereket, elképzelhetetlen, hogy ők meccseljenek. Sam egy olyan finom kis lélek, őt szeretgetni, simizni kell, nem egy főnök típus. Jack meg, hááát, cuki de ugye … 😀  Így aztán mindenki beleegyezésével Charlie a főnök, de jól csinálja a gyerek. 🙂 Mind a négyen nagyon szeretik egymást. 🙂 Soha, egyetlen egyszer sem volt még morgás sem, nem még cirkusz. Tiszteletben tartják egymás tányérját, játékát, mindenki tudja ki a gazdija, de minden gazdi szeretgeti a másik kutyusát is. 

Sam, hát imádja Sam-et. Teljesen oda van érte, állandóan puszilgatja, Sam-et meg nem érdekli. Még soha, egyetlen egyszer nem morrant oda neki, egyszerűen hihetetlen mennyire imádják egymást. ❤ Amikor póráz nélkül sétálnak, akkor egymáshoz dőlve szaladnak, mintha össze lennének nőlve. 😀 

Na drágám, nyomjunk le egy selfie-t, mosolyogj! 😀 ❤ 

Boldog szülinapot drága kis szeretetgombócunk, boldog szülinapot! ❤ ❤ ❤