Hétvégén sütiket sütöttem, de mindennek a felét elvittem egy baráti találkozóra. Két nap múlva hűlt helye volt mindennek, Dávid nagy csodálkozására, amit nem is értettem, mert a pogikat kb. addig ette amíg látott belőle egyetlen darabot is. Aztán előkerült a szobájából a kekszes doboz is, aminek valamikor a múlt hét elején kelt lába. Fel sem tűnt, csak amikor előkerült üresen és mondta, hogy milyen finom volt a pudingos keksz és elfogyott. 

Gondoltam ezután a szerda lesz a süti-nap. Megpróbálkozom az egy hétre elegendő süteményt, kekszet megsütni, ez vagy sikerül, vagy nem. 😀

Rendesen össze kellett logisztikáznom, mert kenyeret, bagettet is sütni szerettem volna a négy féle keksz mellett. Egyiknek kelni kellett, a másiknak állni a hűtőben ennyi-annyi időt. Nem egyszerű egy konyhában, egy sütővel, de azért gondoltam megpróbálom, mert azok az üvegek nagyon üresen árválkodtak az asztalon. 🙂

Sikerült össze hoznom, a sütő szerencsétlen ment megállás nélkül este 4-ig, de győztünk! 🙂 Meg lett a szendvicskenyér is, ami jó pirítósnak, jó melegszendvicshez, a kis bagettek a fiuknak a suliba. Lett két óriási tepsi sajtos pogácsa, egy adag citromos-vaníliás keksz, 1-1 adag vanília-puncsos-csokoládépudingos keksz. 

Este 6-ra már tele voltak a dobozok a kamrában és megteltek az üvegek is az asztalon. Lassan kihűlt a kenyér és a bagettek is, mára kiderült, hogy nagyon finomak lettek. 🙂

Abban csak reménykedni tudok, hogy egy hétig elég lesz, úgy, hogy hétvégén lesz valamilyen süti természetesen ezeken kívül. 🙂 De úgy vagyok vele, hogy valamit mindig rágcsálnak, inkább az legyen amit én sütök mint a bolti. 🙂