Címkék

, , , , ,

1, igen, 1. Azért, mert sokszor, sok helyen irtunk már a belgiumi utakról, a belgiumi közlekedésről, a morálról, de ez nagyon nem fér bele egy bejegyzésbe. Sőt, kettőbe, sőt sokkal többe sem, mert néha olyan dolgok történnek, hogy ááááááááááááááááááááááááá!!!!!!!!!!!!!!!!!

Ezért úgy gondoltam, ha történik valami, akkor leírom ezeket, hogy igazi képet kaphasson bárki a belgiumi viszonyokról.

Mert itt szinte mindig történik valami. Lassan 10 év alatt már annyi mindent tanultunk, de még mindig tudnak meglepetést tartogatni és vannak még mindig dolgok amiktől a hajunk égnek áll. 

Nem, nem gondoljuk, hogy mi tökéletesek vagyunk, na de amit itt egyesek csinálnak! 

Már óvatosak vagyunk több sáv kanyarodásánál, mert sávot tartani azt nem tudnak. Úgy általában nem használják az irányjelzőt, de ennek ellenére vannak kifejezetten irányjelzőmentes napok. Bár Belgiumban kevés a stop és az elsőbbségadás kötelező tábla (inkább a flamand részen vannak, ott használják is), de itt a flamand-vallon határon ha van, akkor is csak a jobb kéz-szabály elve alapján közlekednek. Nagyon észen kell lenni!

De nem erről akarok most írni, hanem ami tegnap történt. Egész nap köd volt, bizony le is ért a felhő alja az utakig is. Nappal még csak-csak elment a közlekedés, de este azért már húzósabb volt. A tengerpart felől Brüsszelbe jövet már csak elég kevés lámpa égett a még meglévők közül is, de sok helyen már a kandelábereket is kiszedték, nincs már világítás  mindenhol a belgiumi utakon éjszaka. Mivel mindig nagy forgalom van ezen a részen, hát három-három sáv megy mindkét oldalon. Sötét van, köd van. Egyszer csak látom, hogy pár autóval előttünk egy dobozos kisbusz kacsázik a szélső sávban. Az utána közlekedő autók kezdték nagy ívben kikerülni, elhúzni mellette! Imbolyog lefelé a leállósávba, majd pont előttünk keresztbe át a sávokon, már majd a harmadik sávot érte el, amikor Gyuszi rádudált, nagyon féltünk, hogy baleset lesz a vége, hiszen ott 120-al vágtáztak az autók, aki hirtelen feltűnik az nem tudja, hogy emberünk ott kalimpál a sávok között. Meg is beszéltük, hogy Gyuszi megpróbál mellé menni és nézzük meg mi történik, mert meg voltunk győződve, hogy elaludt a sofőr.

A francokat!!! Mobilozott, gondolom sms-t irt. Hát normális az ilyen ember? Sötét van, köd van, három sáv tele autóval, nagyjából mindháromban 120-al száguldanak az autók ez meg sms-ezik? 

Most ne mondjátok, hogy ilyen mindenhol van! Elég baj az, hát nem akar mindenki haza menni? Ilyen felelőtlenek miatt halnak meg ártatlan emberek. 😦 Persze itt is mondják, hogy nem szabad, meg büntetik is, már ha látják, de ki látja? A rendőrök biztos nem! Talán egy, na jó, nem,  a kettő kezemen meg tudom mutatni, hogy hányszor találkoztunk már rendőrökkel az utak mellett az eltelt évek alatt. Persze tegnap is rossz idő volt, biztos be voltak húzódva a száraz helyekre. Vagy éppen naptárakba készítettek fotókat? Lehet mosolyogtató, de különben  ha belegondolunk, akkor kiderül, hogy nagyon nem. Erről viszont már csak a következő bejegyzésben fogok írni!