Na, ki tudja mi lesz akkor? Igen, mezei piros pont a beletrafálóknak, karácsony. Letöltöttem egy applikációt a gépemre, itt csillog az egyik sarokban egy kis karácsonyfa, ha a hang fel van véve, akkor halljuk is, hogy pár óránként karácsonyi zenét trillázik. Már megszokta a család, jókat mosolygunk rajta, megkérdezik, hogy na hány még? 

Ti készültök már rá előre? Kidíszítitek a lakást? Süttök-főztök előre? Mikor kezditek el beszerezni a karácsonyi ajándékokat? Süttök bejglit? 🙂 Nem kell ám félni tőle! 🙂

Én most a sütést gyógymódként használom, és talán hat is, így jó nagy sütkérezés lesz itt, már előre tudom. Esztike irányításával remélhetőleg idén is ki lesz díszítve a ház, megyünk majd ölelgetni fenyőfákat mint minden évben. 🙂 

Már az egész család számolja visszafelé a heteket, még négy hét! Mert vége lesz a suliknak, szünet lesz a munkahelyeken, együtt lesz a család és ráadásul még karácsony is lesz. 🙂 Két egész hétig! 🙂 

Egyszer régen valaki azt mondta, hogy szép, szép a karácsony, mert olyankor mindenki szeret mindenkit, de jó lenne, ha ez az egész évben így lenne, tehát egész évben karácsony lenne, mármint a lelkekben. És én tényleg így is gondoltam, hogy akkor legyen nálunk egész évben karácsony.

Kedves barátaink voltak a hétvégén nálunk. Bejöttek a nappaliba. Eddig még mindig akkor voltak itt, amikor világos volt. Most csak a rizslámpák világítottak, mivel nagyok és kettő van belőlük így szeretem őket, mert pont elég fényt adnak beszélgetéshez, tv nézéshez. Bejöttek a barátok és azt mondták, hogy olyan nálunk, mintha karácsony lenne. Akaratlanul is így rendeztem be a lakást? Mondjuk a szeretet és a megbocsájtás is rendesen működik az év összes napján. 🙂

És lassan a lélek is gyógyul, bár még mindig úgy érzem, hogy olyan nem lesz már, mint volt soha. 😦