Hát sosem voltam olyan, aki mindenféle dolgoktól, számoktól, fekete macskáktól, jelektől, holdaktól, meg nem is tudom milyen, számomra buta dolgoktól félne! Akinek ez jó, hát tegye, de engem nem érdekel, ez az én életemet nem befolyásolja. Más dolgokkal vagyok éppen elfoglalva! 🙂

De most gondoljátok már el, szegény Samut amikor elhoztuk, ugye utolsó pillanatban, mert hogy nem kellett senkinek, biztos azért mert fekete, meg nem akarnak a gazdák macskát tartani, hát ez a kis ártatlan lélek ugyan kinek árthatott volna? Másnap reggel altatták volna el! 😦

Sok örömet szerzett nekünk az eltelt egy év alatt, egyáltalán nem érezzük magunkat szerencsétlennek, amiért fekete cicánk van. Sőt, van olyan jelleme, hogy csak na!

Először is ő nem cicának, hanem kutyának képzeli magát! Ha bárki jön és csenget, akkor nem csak a kutyák rohannak ugatva, hanem Samu is morogva, ha már nem tud ugye ugatni. 🙂 

Másodszor, mindent dugni kell előle, mert hol ezzel, hol azzal jelenik meg. Először a fogkeféket lopdosta, majd lopott hozzá fogkrémet is, de mégis az volt az igazi, amikor valamelyik lány fogkeféje beindult, de őt ez nem nagyon érdekelte,  boldogan hozta le nekünk a mormogó fogkefét, hogy nézzük mit szerzett. 🙂 Mostanában füldugó vadásznak hívjuk,  fantasztikus módszerei vannak a füldugó becserkészésére. 🙂 És valahogy mindig szerez egyet valahonnan! 🙂

Na és harmadszor pedig rendkívül tiszta cica! Abban a pillanatban, hogy valaki megnyit egy csapot a lakásban, azonnal rohan, nyúlkál a víz alá, bele áll a csapba, kádba, mindegy mi az. Ha vizet öntünk a tányérjukba, akkor azt sokszor kétszer kell megismételni, mert az első szétpacsálja. Még hogy a macskák félnek a víztől! 🙂 

És nem alszik ám mint általában a macskák! Délelőtt állandóan sasol hová megyek, mit csinálok, mert az biztos, hogy ott van láb alatt. Aztán kora délután kicsit alszik, de este nem szabad engedni szunyókálni, mert különben később lefekvéskor randalírozik,  de úgy rendesen. Ajtót becsukni nem lehet, mert akkor azonnal jelzi, hogy neki halaszthatatlan és nagyon sürgős dolga van az ajtó másik oldalán. Majd kiballag, szét néz és vissza jön, hogy jól van, de ne csukjam be az ajtót. 

És még szerintem órákig tudnék mesélni, mert mindig eszembe jutna valami, hogy ezt csinálta, meg azt csinálta, meg így nézett, meg úgy nézett, meg így cukizott, meg úgy cukizott. És ha nevelve van, akkor nem sértődik meg! Meg állítólag el van kényeztetve, de olyankor én soha nem értem miért mondják ezt? 🙂

 

Így aztán mi a fekete macskánkon leginkább nevetünk, mint félünk tőle! 🙂