Címkék

, , , , , ,

Köszönöm aki olvasta a  mult heti bejegyzésem, köszönöm aki reagált, köszönöm a kedves sorokat itt a blogon, e-mailben, chat-en, szóban. Megerősitettetek és ez jó. Mindenkinek igaza van és belátom, hogy nem csak magamnak segitek ha elmondom, de másoknak is. Azt gondolom, hogy a strucc tipikus esete állt fenn eddig, mintha nem lenne semmi, ha nem beszélünk róla!

Végig gondolok mindent, rajzolok is majd és megpróbálok az elejétől elmondani nektek mindent, azoknak akiket érdekel, hogy miként jönnek létre a genetikai betegségek, a miénk miért speciális, mit is jelent, és nálunk hogy derült ki, mi a jelenlegi helyzet. Hosszu ut lesz ez, biztos lesznek olyan napok, amikor órákig tudnék irni a cf-ről, mesélni az életünket, aztán meg nem akarok majd róla beszélni. De nem hagyom abba, elhihetitek. Ha mégis, hát tessék rámtörni az ajtót, tessék morogni, meg irni aztán megy minden ujra ahogy kell. Valószinüleg lesz a blog tetején egy doboz, ahová be lesznek rakva ezek a bejegyzések, igy ha valakit érdekel, akkor később is el tudja olvasni keresgélés nélkül.

Ma nem irok, még át kell gondolnom, szünet van, itthon a gyereksereg, főznöm is kell, a sarokban a vasalnivaló, ajaj! 🙂 De nemsokára, igérem! 🙂 És még egyszer köszönöm mindenkinek a jó szót, a bátoritást! 🙂 🙂 🙂