Címkék

,

Igy utólag sokminden kiderült, össze lehetett rakni a dolgokat szépen.

A mult hét nagyon rosszul kezdődött. Egyre rosszabb volt a közérzetem. Nem fájt nekem semmim, de egyszerüen nagyon ramatyul voltam valami miatt. Aztán kedden eszembe jutott, hogy megmérem a vérnyomásomat. Magasabb volt, mint ugy általában, a pulzusomat 100 körül számolta a gép mindig. És ez ment egész nap. Aztán jött a szerda, akkor kezdett el fájni a fejem. Nem akarnám órákra bontani, de délutánra már egyre rosszabbul lettem, estére már ujra az orvosnál kötöttünk ki. Máskor két év alatt nem járok annyit orvoshoz, mint most két hét alatt! De utáltam ezt a helyzetet, már nagyon szédültem, a fejfájásom az elviselhetetlenségig nőt. 

Aztán szépen elkezdődött a vizsgálat, ujra előjött a másfél héttel korábbi szédelgésem, gyengeségem, pulzusom meg kiakadásom. Kiderült, hogy fájt a nyakam, azt hittem elaludtam. Kiderült, hogy valami virus megtámadta a fülemben lévő folyadékot, azért szédültem, azért voltam kótyagos. Kiderült, hogy valami influenza virustól vagyok gyenge, attól fáj a fejem, ég az arcom, még a hajam is fájt, nem vicc és magasabb a vérnyomásom, pulzusom.

És akkor eszembe jutott, hogy Gyuszi anyukája nagyon hasonló tünetekkel nyomja otthon az ágyat. Mikor tőlünk hazamentek karácsony után, kb. 1-2 héttel lett beteg. Nagyjából az első tünetek nálam is akkor kezdődtek, csak én másra gondoltam. De sajnos ez a büdös virus fölöttem is győzött! Most ugy néz ki, hogy valami közös virust kaphattunk el valahol. Vagy ő hozta még decemberben, vagy itt fertőződtünk meg. Ezt már soha nem tudjuk kideriteni, nem is kell, csak jó lenne már, ha vége lenne! Szegénykéért először én aggódtam, most meg egymásért aggódunk. Neki azt mondta az orvos, hogy legalább egy hónap kell, hogy elmuljon a szervezetből ennek a virusnak a hatása. Te jó ég, nekem nincs egy hónapom betegeskedni!!!

Szerda este mikor hazaértünk akkor már csak feküdni tudtam. Aztán csütörtököt végigaludtam, ami nálam elég rosszat jelent, én nappal csak akkor alszom, ha már nagy a baj! Szegény családomat teljesen megrémitettem, bevallom én is megrémültem. A fejfájás nem szünt, bármit is vettem be, azzal keltem, feküdtem, aludtam. Még az is fájt, hogy a fejem a párnán volt. Nem lehetett mellettem még sutyorogni sem, mert az is fájt. Nem akartam, hogy beszéljenek hozzám, azt akartam, hogy hagyjanak békén. Gyuszi pénteken itthon is maradt, mert menni kellett a fiukért délben, a lányok mindketten vizsgáztak rám pedig továbbra sem lehetett számitani. Aztán péntek este kaptam egy kis szünetet, egyik pillanatról a másikra hatott az egyik gyógyszer és megszünt a fejfájásom. Ó, mennyire fellélegeztem! De maradt a szédülés, a bizonytalanság és az alvás, ez volt szombaton is. Vasárnap én már nagyon jól akartam érezni magam, fel is keltem szépen, még sütit is sütöttem, de éreztem én, hogy nem megy ez nekem, elkezdett fájni minden izmom, kb. mintha jól megvertek volna, kétszer. Gyógyszert már nem is tudtam bevenni, mert jött a jó öreg hányinger, rosszul lét az aszpirin tartalmu gyógyszerek miatt.

Hétfőn meg is lett a vasárnapi virgonckodásnak az eredménye, olyan fáradt voltam, mint aki napok óta nem aludt, nem feküdt le. Most kedd van, de még mielőtt kinyitottam volna a szemem már éreztem, hogy semmi nem változott a tegnaphoz képest.

A hangulatom legalább már jobb és az utóbbi hetek lelkiviharai ezért lehettek nálam, itt mászkált bennem ez a fránya virus (fuj, még rágondolni is rossz!), legyengitve először lelkileg majd testileg.

És most következik a felépülés, hajrá, mert nincs időm betegeskedni! Elolvadt a hó, kellemes meleg van és lesz is, lehet majd menni a kertbe is hamarosan, talán, ha eláll az eső. De a tavasz jön ezerrel, fel kell deritenem a kertet, ki kell találnom mi hol legyen itt, hogy szép legyen, hogy jó legyen. Unatkozni nem fogok, az biztos!

Na megyek lefekszem, a kutya fáját! 😦