Címkék

,

Az ugy kezdődött, hogy valamikor egyszer megkaptam első kis billegőmet. Gabiéknál láttam egyszer ilyet, nagyon tetszett, igy mikor Esztike beállitott az elsővel, akkor jót nevettem, és napsütéskor boldogan néztem folyamatos táncikálását. Aztán kaptam még egyet és még egyet. A másik házban az ablakpárkányon vigan elvoltak a kis billegőim, de itt nem volt helyük. A konyhában az asztal sarkán tartottam őket, mert ott kaptak csak fényt, de ott meg mindig baleset érte őket, lepotyogtak, kettő már nem is müködött nagy szomoruságomra.

polcocskám története 2

 

Tegnap is nézegettük, hogy hová kellene tenni őket, miután megint leesett az egyik az asztal sarkáról, de nem találtunk nekik helyet sehol. Szomoruan mondtam, hogy nincs egy kis hely, ahová én is berakhatnám a kis dolgaimat.

polcocskám története 1

 

Még meg is mutattam, hogy költözés közben találtam egy darab lécet, és hogy a konyha egyik keskeny falára fel lehetne tenni egy kis polcot ahol elférnének a kis bigyókáim.

Ebéd után eltünt Gyuszi, később se került elő. Elkezdtem keresni a lakásban, a garázsban találtam rá, az én kis polcomat készitette éppen. 🙂 Annyira megörültem! 🙂 Kitalálta, hogy le is festi a fal szinére, igy nem fog kirini a környezetből.

Dávidkám meg elővette a kis szerelős dobozát és megszerelte azt a két kis mocorgót, amelyik nem müködött. Megjavitotta őket! 🙂 Kicsit ragasztott, kicsit eszkábált és összerakta őket, müködnek.

És elkészült a polc, rekord idő alatt megszáradt és este már fel is került a helyére:

polcocskám története 3

 

Kicsit más a kép ugye? Nagyobb a hely is és nincs az embernek az az érzése, hogy mindig vigyázni kell, hogy valami le ne essen. A gépem meg majd elfér hol itt, hol ott, de az nem gond egyáltalán!

A kis billegőim végleges helye:

polcocskám története 4

Az alsó egyesek szerint egy cica, mások szerint fóka, mert nincs füle. Imbolyog a feje és a kezeit le-fel mozgatja. A kis rózsaszinek egy kis mosolygós család, vagy egy szülő két picinyével. Nekik a fejük mozog egyszerre. A következő egy pillangó, ami természetesen olyan, mintha repülne. Fölötte egy télapó van. A tavalyit ajándékba adtam egy drága kicsi gyermeknek, ezt itt most kaptam Barnuskámtól karácsonyra. A legfölső polcon pedig helyet kapott egy cicás sótartó, amit soha nem használtam sótartónak, mert sajnáltam befogni. Egy számunkra kedves családtól kaptuk és nem akartam, hogy használat közben eltörjön. Most a mini konyhai halacskás perselyemmel jól megférnek egy polcon.

Ugye milyen drága férjecském van nekem? 🙂