Címkék

, , ,

Ha végre eldöntöttük és megvan a lakás amit kiszemeltünk, ugy érezzük, hogy minden a helyén van, akkor elérkeztünk a szerződés aláirásához. Nagyon fontos, hogy amig nincs ott a papiron az aláirásunk addig ne intézzünk semmit az uj lakcimre. Ne akarjunk ráiratni mindent a nevünkre, ne kéressük oda a postánkat, ne vezettessük oda a telefont, stb. Erre csak akkor lesz jogunk, ha az előző lakó kiköltözött a házból és már csak arra vár mindenki, hogy mi beköltözzünk.

Na de az elején kezdjük!

Belgiumban nem egy fecnire irják a bérleti szerződést, hanem itt bizony elég komoly iromány, ami akár 20-30 oldalas is lehet, de nem szabad megijedni tőle! Ez egy kötelező formanyomtatvány, Belgiumban ezt használják, nem egy kézzel irott valami. Itt, mivel nem sumákolnak a lakástulajdonosok a bérleménnyel, igy minden tisztán megy, rendes jogi alapokon.

Tehát az ingatlanos fog egyeztetni velünk és a tulajjal, és mindkettőnknek megfelelő időpontban megjelenünk az ingatlanirodában. Igazából sokan csak itt találkoznak a leendő tulajjal, ritka ha már előbb is megejelenik esetleg a szemle során, hiszen azért bizta meg az ingatlanost, hogy ne neki kelljen utána járni a bérlőknek. Ha meg van az időpont, akkor a szerződéstervezetet mindig elküldi az ingatlanos mindkét félnek, hogy olvassák el, ha vannak kérdések akkor tegyék fel, előre beszéljék meg a problémásnak tekinthető pontokat, hogy mire az aláirásra kerül a sor, akkor már ne kelljen ezzel időt tölteni. Nagyon sok ingatlanirodába lehet kérni angolul, franciául, flamandul a szerződést, mi az előzőt francia nyelven kaptuk meg, a mostanit angolul-flamandul. Ebben természetesen vannak jogi szövegek, melyek leginkább azt tartalmazzák, hogy a bérlő mit köteles tenni és ha nem akkor ejnye-bejnye. De teljesen logikus módon, nincsenek benne elszállt dolgok. Mindt például, hogy rendben kell tartani a házat, vigyázni kell a berendezésekre, ha valamit tönkreteszünk akkor azt nekünk kell megcsináltatni, de ha a beépitett berendezések elromlanak akkor az a tulaj felelőssége, a kazánt évente nekünk kell ellenőriztetni, meg hasonló kézenfekvő dolog. Csak minden le van irva, ezzel telik el sok-sok oldal. Leirják milyen beépitett gépek vannak a házban, van-e kinti csap, miről müködik a WC és a kinti csap, stb. stb. Az a lényeg, hogyha valami nem tiszta, valamit nem érteni, akkor arra rá kell kérdezni, de szigoruan. Nem szabad ráhagyni, hogy jól van az, meg nem számit! De számit! Nagyon is! A belgák észjárása más, és ugyanarról a dologról másképp gondolkodhatnak, vagy mást jelent számukra mint nekünk. És bizony minden szót vegyünk nagyon komolyan, mert később megüthetjük a bokánkat! Itt is érvényes: A jog nem tudása nem ment fel a felelősség alól!

Ami rendkivül fontos az az, hogy ne ijedjünk meg, de az általános szerződések 9 évre szólnak! Ez viszont csak az első három évben fontos, utána már nem! Az első három évben is csak azért, mert ha 1 éven belül mondunk fel, akkor + 3 havi lakbért vagyunk kötelesek fizetni a tulajnak, ha 2. évben mondunk fel akkor + 2 havi lakbért kell fizetnünk kiköltözéskor, ha a 3. év előtt akkor +1 havi lakbért kell kifizetnünk. 3 év után már nincsenek ilyen szankciók! A felmondási idő ha mi mondunk fel akkor 3 hónap, ha a tulaj mond fel akkor 6 hónap. Ha mi előbb elmegyünk mint 3 hónap, akkor is ki kell fizetnünk a még hátra lévő lakbért, kivéve ha sikerült találnia uj lakót a tulajnak és megegyezik velünk. Ha a tulaj mond fel, akkor fél évünk van uj lakást keresni, ha megvan, akkor 1 hónappal előre kell jeleznünk, hogy mikor fogunk költözni. A tulajnak sajnos nincs semmiféle visszafizetési kötelezettsége felénk (nálunk most ez van).

Ha aláirtuk a papirokat, akkor vagy készpénzben ott, vagy pedig át kell utalni az első havi lakbért. Az ingatlanost a tulaj fizeti, ezzel nem kell foglaloznunk. Amit még kérnek az aláiráshoz az vagy 2-3 havi lakbér (a tulaj mondja meg, hogy mennyit kér) amit a bankba a tulaj letétként letesz. Ez arra kell,  hogy ha kiköltözünk és kárt hagytunk magunk után akkor ebből a pénzből fizetik a megállapodásnak megfelelően. Ezt a pénzt a tulaj nem költheti el, ennek meg kell lennie, e miatt nem kell aggódnunk, de az aláiráshoz kell.

Akinek van már bankja ott meg kell érdeklődni, hogy vállal-e a bank garanciát érte. Ez a bankgarancia azt jelenti, hogyha a szerződésbontáskor fizetni kell, akkor a bank azt kifizeti és mi ha tudjuk egy összegben kifizetjük a banknak vagy mint hitel felvesszük és igy törlesztjük. A bankgaranciát is sok tulaj elfogadja, de erre is rá kell kérdezni még az aláirás előtt.

Sokszor jó már ilyenkor megbeszélni a költözést, hogy mikor költözik ki az előző lakó, mit szándékozik csinálni a tulaj a beköltözés előtt (felujitás, cserék, festés) és mikorra lesz készen a ház az uj bérlő fogadására.

Hát, ennyi! De még lesz folytatás, Gyuszit megkértem, hogy irjon a kömüvekről, telefontársaságokól és a költözés előtti mizériáról is irok még!