Megint itt van, és most nagy szerencsénk van itt, mert mult héten olvastam, hogy mióta jegyzik az időjárást Belgiumban, azóta nem volt ilyen enyhe és napsütéses az ősz.  A rekord meleg nap nem dőlt meg, de a napsütéses időszakok száma igen. Ez persze nagyon jó,  az embernek Brüsszelről  általában a csoki, a sör és az eső jut eszébe. Na, most eső nincs, és nem is lesz mostanában, állitólag.

Tegnap reggel -2 fok volt, megfagyott minden. Szomszédékkal együtt békésen vakargattuk a jeget a kocsiról, de amint felkelt a nap gyorsan elolvadt minden zuzmara. És ilyen lett az ég:

Egész nap sütött a nap, bár meleg igy is inkább csak a szobában lett tőle, de azért kiskabátban is jól esett kint lenni.

És találtam az avar alatt pár szint is még a nyári virágokból:

Még sok virág örömmel forditja fejecskéjét a nap felé, de félek, hogy ha pár napig reggelre fagyni fog, akkor ezektől is elbucsuzhatunk.

A lehullott levelek alatt találtam:

És az örök árvácskák, akik nem is árvácskák, mert itt vannak egymásnak, mi pedig nap mint nap örülünk nekik, hiszen még a kövek között is kinőttek:

És itt a következő őszi képem, bár ő minden évszakban  ilyen édes  🙂 Na, ki ez szerintetek?

Már nagyon régen irtam róla, de ha sikül, akkor holnap pótolom!