Nos, tegnap megérkezett az a levél, amire már nagyon várt az egész család, legfőképp én és Gyuszi. Lassan újra fogok írogatni, ki kell írnom magamból ezt az utóbbi pár hetet, a gyötrődést, sírást, a rengeteg beszélgetést. Csak akkor nem volt erőm. Képtelen voltam a szokásos rózsaszínű szemüvegen szemlélni a világot, hát nem akartam senkire árasztani gondjaimat. Na de most! Újra itt vagyok és írok. Abban meg csak reménykedem, hogy ilyen „élményekben” sosem lesz többet részünk! Hamarosan érkezni fognak a meglepő vallomástételek!De,  már újra tudok mosolyogni!