Az előző bejegyzéshez kapcsolódik és már hetek óta szerettem volna erről is írni, mi történik, ha egy megkülönböztetett jelzéssel közlekedő autó közeledik. Többször elő fordult már, hogy az iskolából jövet, amikor a legnagyobb dugó van, az utak tele vannak kisebb-nagyobb buszokkal, személyautókkal, egyszer csak hallani lehet, hogy valahol közeledik egy szirénázó jármű. Ebben az utcában nem lehet megállni, ezért a járdaszegélyhez sok helyre tettek ütközőket, hogy ne tudjon felmenni a járdára sem senki. Először néztem, most mi lesz. Pont az utca egy magasabb pontján voltam, beláttam az egészet. Az utca végén megállt a mentő középen, szólt a szirénája, de nem kellett csak pár pillanatot várnia. Érdekes volt látni, ahogy a kisebb-nagyobb járművek utat tudtak nyitni a két tömött sor között. Addig igazgatták az autókat, buszokat, hogy szép lassan középen szétnyílt a két sáv (pedig komolyan mondom, még időnként egy biciklis sem férne el ott), és teljes biztonsággal végig tudott száguldani a mentő, és pillanatok alatt el is tűnt. Annyira jó volt ezt látni, hogy mennyire fontos ez nekik!

Akaratlanul is eszembe jutott egy riportfilm, amit még Magyarországon láttam évekkel ezelőtt, mentősökkel készítették. Megkérdezte a riporter, hogy a közlekedők mennyire segítik a mentősök munkáját. Az egyik sofőr elkeseredetten mesélte, hogy többnyire a fülük botját sem mozgatják, sőt van, aki fel van háborodva, ha közel áll hozzá villogó szirénával, hogy engedje már el. Volt olyan is, hogy el kezdték őket szidni, erre a mentős kiszólt a sofőrnek, hogy honnan tudja, hogy nem az ő anyját viszi? Erre morogva elengedte.

Mennyire különböző a két eset, ugye? Vajon változott már ebben valami, vagy még fel kell nőni ebben is, fel kell nőni!