Tegnap délelőtt még egész kellemesnek ígérkezett a nap, elindultam az iskolába a gyerekekért délben. Aztán jött Eszti, hogy a testnevelés órán a labdától történt valami a kisujjával, de olyan gyorsan történt, hogy nem is tudja mi. Elment az iskola rendelőjébe, ott azt mondták, hogy meg kell mutatnia kórházba, mert lehet, hogy el van törve. Én nem láttam milyen, mert össze volt kötve a két utolsó ujja, de Esztinek nagyon fájt, azt mondta, hogy így még sosem fájt semmilye. Persze a fiuk hátul a kocsiba, mentünk volna Gyuszihoz ebédelni. Velük nagyon nem szerettem volna menni kórházba, kínszenvedés lett volna nekik, nem szeretem az ilyet. Mivel a belga sulikban még szünet van, és nagyon kicsi volt a forgalom, hát megbeszéltem Gyuszival, hogy beviszem őket hozzá, megebédelnek, leckét írnak, aztán majd valamikor délután hazamennek. Mi meg mehetünk utunkra. Egy óra körül már a kórházban is voltunk, tényleg alig volt forgalom. Az ügyeleten nem volt senki rajtunk kívül, ennek ellenére 3 óra után jöttünk ki, valami iszonyatos gyorsasággal dolgoztak. Megvizsgálták Eszti kezét, ekkor láttam én is először, nagyon be volt dagadva a második ujjpercétől lefelé, látszott, hogy be is vérzett. Jött a röntgen, majd az eredmény. Nem, nincs eltörve, de a második ujjpercéből letört egy darab, tisztán látszott a képen. Ezzel sajnos menni kell tovább, egy orvos fogja őt megvizsgálni április 14-én (ekkorra kaptunk időpontot!), hogy van-e további teendő, meg kell-e műteni a kezét vagy nem. Egyelőre sínben van a keze, be van kötve, de mondja, hogy nagyon fáj, mert kinyújtották az ujját, és ebben az állapotban nagyon fáj, este már lüktetett neki. Ha nem múlik el a fájdalom, akkor kénytelen leszek vissza vinni őt, mert az biztos nem jó, ha ennyire fáj neki.

A másik kellemetlen dolog a sarokülő, amire szavaztunk az e-bay-en. Írta az eladó, hogy annak ellenére, hogy két helyen is megjelölte, hogy gratisként kiszállítja a vevőnek az ágyat, nem szállítja ki, hozzuk mi el. Ezzel csak az a gond, hogy tőlünk 120 km-re lakik, ami ekkor derült ki, mert hogy 9 darab olyan nevű város van Belgiumban, mint amit ő megjelölt. De nem igazán foglalkoztunk ezzel, mert ugye be volt jelölve, hogy kiszállítja. Gyuszi utána járt, hogy mennyibe kerülne elmenni érte, hát nagyon sokba. Egyszerűen már nem érné meg elmenni érte, mert annyira sok pénzbe kerülne, akár már újat is vehetnénk rajta. Gyuszi még próbál levelezni vele, hogy vajon miért is csinálja ezt, miért nem tartja magát ahhoz, amit ő írt be két helyre is a rendszerbe, de ha nem hozza el hozzánk, akkor sajnos nem lesz ebből az üzletből semmi. Hogy minek köszönhető ez? Már arra gondoltam, hogy annak, hogy kiderült, nem vagyunk belgák. Többektől hallottam már erről, de eddig még nem találkoztunk ezzel a dologgal. Azért egy picit még reménykedem, bár egyre kevésbé!

Remélem ma jobb napunk lesz!